05/20111
Mézes, kakukkfüves sült spárga, újkrumpli, paradicsom
Fotó: Krumpli Béla
Szédítő az a sok friss zöldség, amit már kapni lehet a piacokon. Néhány évvel ezelőtt még hatalmas mennyiségeket vásároltam volna, ma már be tudok telni a látvánnyal, magunknak meg igyekszem annyit vásárolni, amennyit meg is eszünk egy hét alatt. Mondjuk sokat segít, hogy az utóbbi hetekben Krmpl is jóval több zöldséget, és kevesebb húst eszik. Kiélhetem magam a mindenféle zöldséges ételek elkészítésében - nekem könnyebben is megy, mint a húsok sütése, még akkor is, ha ez nem látszik. A zöldségek jobban inspirálnak.
A sült zöldségekben az a jó, hogy attól függően, mi kerül bele, mindig más-más ételt kapunk. Mintha mindig más ételt készítenénk:) Hiszen mindössze mindenféle, vagy bármilyen zöldséget be kell dobálni egy tepsibe, meg kell locsolni olívaolajjal, majd puhára sütni. Ez az alap, amit aztán mindenfélével fel lehet turbózni: fűszersóval, fokhagymával, zöldfűszerrel, citrommal. Mi mostanában ebédre esszük, maximum egy kis fűszeres tejfölt készítek a zöldségek mellé. Legutóbb az sem kellett, a mézes máz és a kakukkfű bőven elég volt. Ennyi méztől természetesen nem lesz édes, csak éppen annyi pluszt ad hozzá, amennyitől nagyon elégedetten dőlünk majd hátra, és érezzük, hogy szép az élet.
Hát ez is tipikusan az az étel, aminél nem lehet megadni a mennyiségeket. Próbálkozom, de alkalomtól, éhségtől, zöldségfélétől és embertől függ, hogy ki mennyit tud a sült zöldségből megenni.
Hozzávalók: (2 személyre)
egy csomag spárga
23-30 dkg aprószemű újkrumpli
5-6 koktélparadicsom
kis csokor kakukkfű
1 tk méz
5-6 ek olívaolaj
só
bors
A zöldségeket megpucolom, megmosom, megszárítom. A spárgát, krumplit összeforgatom 4 ek olívaolajjal, beleteszem a tepsibe. A paradicsomokat kettévágom, összekeverem egy-egy kanál olívaolaj és méz keverékével, rászórom a zöldségekre. Sózom, frissen őrölt borssal megszórom, ráteszem a kakukkfüvet. 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt puhára sütöm.
05/20112
Hétfői tervek vasárnap
Fotó: Krumpli Béla
Itt a sok zöldség, gyümölcs, amelyekből folyamatosan főzni/sütni kell, ezen kívül a rengeteg terv, ötlet a fejemben, ráadásul folyamatosan újakat kapok innen-onnan. Hogy ne vesszenek el végleg - mint ahogy ez már sokszor megtörtént, csatlakozom a hétfői tervekhez, és abban reménykedem, így jobban tudom tartani magam mindahhoz, ami vasárnap délelőtt még nagyon egyszerűnek és megvalósíthatónak tűnik, aztán a hét folyamán egyre csak tolódik. Szóval nálam vasárnapi tervek lesznek, majd kiderül, működik-e egyáltalán ebben a formában. Természetesen a gasztro-terveimről beszélek.
A következő egy hónapnak elsősorban a tanulásról kell szólnia, szóval nem múlhat el nap anélkül, hogy tanulnék valamennyit, ez holnaptól, azaz hétfőtől érvényes. Állandó terv továbbá, hogy felhasználjam a szombaton vásárolt alapanyagokat, ezekből főzzek a következő héten. Aztán meg kell írnom a csomó spárgás bejegyzést, amikhez már fotó is van, meg minden, csak a szöveg hiányzik, + a bodzakrém is arra vár, hogy megírjam. A böszörményi mángoldokhoz nézegettem recepteket, és felfedeztem egy nagyon izgalmas lepényt. Muszáj kipróbálnom a következő héten. A Michael ötlete is annyira zseniális, hogy el kell kezdenem a kísérleteket. Azért is jó külföldiekkel beszélgetni, mert meglátnak olyan dolgokat is, ami nekünk ugyan kiveri a szemünket, mégsem vesszük észre:)
Van egy tervem, amit már néhány hete kigondoltam, csak el kellene indítani a blogon, hátha arra is sort kerítek. Meg kell írnom a válaszleveleket a nagy közös tervre, és véglegesíteni kell a sütemények listáját Orsinak.
Hajrá - mondok magamnak:)
Mások hétfői terveit vadjutkánál olvashatjátok, holnap. Majd linkelek.
05/20110
Blogkóstoló: bevállaltuk!
Néhányszor kerültem már olyan helyzetbe, hogy csak azért tudtam végigcsinálni, mert fogalmam nem volt, mi vár rám. Ott helyben nagyon nehéz volt, viszont életem legmeghatározóbb élményei lettek ezekből.
Aztán vannak olyan dolgok, amelyek az emberi agy számára felfoghatatlanok. Persze, azt tudja, hogy sok, de hogy pontosan mennyire, azt nem bírja felfogni, mert nincs tapasztalata, viszonyítási alapja. Például az, hogy nyolcszáz kilométer sok, azt úgy kb elképzeltem. Olyanokhoz hasonlítottam, hogy nagyjából olyan hosszú táv, mint Budapest-Kolozsvár oda vissza. De azt, hogy pontosan milyen sok, csak az első nap végén fogtam fel, amikor 27-et gyalogoltam, mindenem nagyon-nagyon fájt, gyakorlatilag lépni nem tudtam, és akkor egyszer csak bevillant, hogy hátra van még 770. Csak nevetni tudtam azon, hogy mennyire nem vagyok normálisak, de mentem tovább, az fel sem merült, hogy bármelyik pillanatban kiszállhatok, senki nem kerget bottal.
Nos, ismét helyzetbe hoztuk magunkat. Ugye, ha az ember csapatjátékos lesz, akkor ott mese nincs, jóban-rosszban együtt kell lenni. Amikor kiderült, hogy idén is lesz blogkóstoló, Horász magától értetődően mondta, hogy oda mi vele megyünk, és együtt készítünk valamit. A valami egy ideig kérdés volt, agyaltunk, majd három ötlet közül kiválasztottuk a legizgalmasabbat. Miután körbekérdeztük egymást, hogy mindenki felfogta-e, mi a feladat, miszerint ezt ott helyben kell elkészíteni, és egyáltalán nem keveset, bevállaltuk.
Azóta igen jókat nevetünk magunkon, és meggyőződésem, hogy fogalmunk nincs, mit is jelent ennek a mennyiségnek a legyártása. WÁ-val tegnap este tekercselünk utoljára, de így is maximum 15 tekercset készítettünk egyhuzamban. Tervezünk még egy főpróbát, amikor legalább 50-et csinálunk. Onnan már csak egy kis ugrás a négy számjegy:)
Szóval mi vidám kis csapat leszünk, és június negyedikén ezerrel tekercselünk majd a Blogkóstolón. Gyertek minél többen, nevessetek velünk, és kóstoljátok meg a tekercseinket. Szeretettel várunk mindenkit!
Persze nem csak mi leszünk ott, összesen tíz gasztroblogger süt-főz majd:
Chili&Vanília: Ázsiai saláta
Csak a Puffin: Málnás cheesecake brownie
Dolce Vita: Vadragus és pesto-s tészta
Fűszer és Lélek: Észt sólet tormalevélbe töltött puliszkával
Gabojsza: Erdélyi töltött szőlőlapi (töltike)
Horasz: Ecetes tűztál – különleges vietnámi tekercs
Lila Füge: Pavlova variációk
Limara: Buci medvehagymás krémmel és paradicsommal
Lorien: Zöldséges lasagne
Piszke: Csirke tikka masala naan kenyérrel
A Dining Guide Foodshowra már elkezdődött az online jegyárusítás.
A programokról további információ ezen az oldalon érhető el.
Tavaly nagyon bölcsen megírtam, mit gondoltam a blogkóstolóról. Arra nem számítottam, hogy idén a másik oldalon állok majd:)
05/20112
Spárgaszerelem
Fotó: Krumpli Béla
Nahát, hogy megszerettem a spárgát, el sem hiszem! - jegyezte meg Krmpl, miközben a spárgás rizottó utolsó rizsszemeit szedegette össze a tányérjáról. Nagyjából három éve dolgozunk rajta:)
Tudatos munka volt, kíváncsi voltam ugyanis, miért szeretik olyan sokan, miközben én gyakorlatilag semmi ízt nem éreztem, ha spárgát ettem. Most már megértem a rajongókat, idén mióta megjelent a piacon, állandóan van itthon. Készült belőle mindenféle, mindig valami új, nehogy megunjuk, de alaposan kihasználjuk a szezonját.
Leginkább azon mérem le, hogy beépült a tudatomba, hogy eszembe jutnak különböző ételek, nem kell szakácskönyvekben kutakodnom. Például ez a rántotta, ami igazán nem nagy szám, de amikor reggelire került a sor, tudtam, hogy spárgás rántotta lesz, nem a hűtőbe keresgélve jutott eszembe. A spárgák közé lehet tenni félbevágott koktélparadicsomot is, jól mutat, és még ízletesebb lesz a reggelink. Csak persze a paradicsomosról nem készült fotó.
Hozzávalók: (személyenként)
6-7 db spárga
3-4 koktélparadicsom (elhagyható)
2-3 tojás
diónyi vaj
só
A spárgát megtisztítom, két centiméteres darabokra vágom. A vajat felforrósítom, rádobom a spárgát, és három-négy perc alatt megpárolom. A tojásokat felverem, sózom, ráöntöm a spárgára, megsütöm. Azonnal tálalom.
05/20112
Spenótos, paradicsomos bárány
Fotó: Krumpli Béla
A spenót és a bárány nagy barátok. Kelet-Európában minden országnak megvan a saját spenótos-bárányos étele, de a párosítás hagyományosnak számít Ázsiában is. Nyilván az arányok változnak, illetve a fűszerezés. Van, ahol kevesebb spenóttal készítik, van, ahol curry kerül bele, de legalább egy kis római kömény. Mi teszünk bele paradicsomlevet és sok spenótot, amely annyira krémesre fő, hogy szinte kenyérre lehet kenni. Én sokszor csak a spenótot eszem ki belőle, a húst meghagyom Krmplnak. Úgy érzem, mindenki jól jár:)
A recept a wellingtoni hírmondó májusi számában jelent meg.
Hozzávalók:
1 kg bárány apróhús
1,5 kg spenót
2 dl paradicsomlé
egy csokor újhagyma (vagy egy vöröshagyma)
4 ek olaj
2 ek keményítő
só
A bárányt annyi vízzel, amennyi bőven ellepi, felteszem főni. Amikor felfőtt, a vizet leöntöm róla, újjal töltöm fel, és ebben megfőzöm a húst. A spenótot megmosom, és nagyobb darabokra vágom. (Ha apróbb levelű, nem is kell felvágni.) A hagymát felkarikázom, az olajon megdinsztelem, majd rádobom a spenótot, és kevergetem, míg összeesik. Ráteszem a húst, felöntöm a levével, beleteszem a paradicsomlevet, sózom, és húsz percig főzöm. Ha túl sok a leve, besűrítem a keményítővel. Friss kenyérrel tálalom.
Kövesd Krumpli képeit:
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
