Amikor édesapa megszületett, vidéken, a gyerekek csendben tartásához még bőven az egyik legelterjedtebb módszer a máktea volt. Rongyot mártottak bele, és azt a csecsemők orrához tették. Kénytelenek voltak beinhalálni, majd szépen belealudni.

Lassan elkezdem karácsonyi szemmel keresgélni a recepteket. Mindent nem próbálok ki, de ha olyan valamit készítek, amit akár az ünnepi asztalon is el tudok képzelni, megjegyzem. Szerencsés esetben:)

A családunkban igény mutatkozik arra, hogy bármilyen alapanyagból tudjak csokitortát készíteni. Ha veszek valamit, és esetleg megkérdem, hogy mi legyen belőle, Krmpl válasza borítékolható: csokitorta. Nos, most hatalmasat léptem előre, paszulyból immár tudok csokitortát sütni. Ráadásul annyira finom…

Erdélyben ma szinte egységes erdélyi magyar konyháról szokás beszélni, holott az ország ezen részének gasztronómiája rendkívül sok nép hagyományait egyesíti magában.

Fél éve tartogatom ezt a receptet, hogy pont az ünnepkor kerüljön ki a Paszulyra, erre kicsin múlott, hogy nem késtem le vele az egész pészáhot, pedig hát nem egy egyestés ünnep.