03/20160
Judit kedvence: mindenmentes, banános keksz
Fotó: Krumpli Béla
Egy keksz, amiben nincs semmi. Majdnem semmi, mert azért egy kis csokit tettünk bele.
03/20163
Nagymama krémese: az igazi
Fotó: Krumpli Béla
Apai nagyanyám volt az, aki reggel fél hatra már hazaért a piacról, reggel kilencre már ki is hűlt az ebéd. Mind az ötféle étel, mert ha mi ott voltunk, akkor annyiféle ételt készített, ahányan voltunk. Mindenkinek a kedvencét. Ha véletlenül olyasmire esett a választás, amit mindenki szeretett, mint például a szilvás gombóc volt, akkor abból készített 200 darabot. Természetesen ő ezt nagyon élvezte, számára tényleg a boldogsággal volt egyenlő, hogy mindenki rajongott a főztjéért, hogy jól ettünk.
03/20160
A világ legizgalmasabb keksze: sós, citromos, kardamomos, fekete borsos, édes keksz
Fotó: Krumpli Béla
Ebben a kekszben annyi íz van, hogy nem tudja befogadni a fejem - mondta J, majd jóízűen elfogyasztott még egyet.
03/20162
Zserbó - ahogy én szeretem
Fotó: Krumpli Béla
Nem voltunk egy zserbó-evő család. Bármilyen viccesen hangzik, nekem például a zserbóból csak a lényeg, a megsütött darált dió meg a baracklekvár nem a kedvencem. Ezért nem eszem beiglit sem, a hagyomány mást jelent, például ezt a diós tekercset.
02/20163
Harlekin szelet
Fotó: Krumpli Béla
Nagyon házi sütemény, olyan, amit az ember ünnepekre készít. Szükségünk van hozzá háromféle lekvárra, ezek közül az egyik mindenképp savanykás legyen. Kedvencem a som, de olyan nálunk sincs mindig. Ribizlivel szoktam helyettesíteni. Második lekvárként azt választom, amelyikhez éppen kedvem támad, a harmadik mindig sárgabarack.
Kövesd Krumpli képeit:
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
