12/20084
Gesztenyés csokoládé-mousse torta
Egyszer azt mondta egy olvasóm, hogy ő azt szereti, ha egy blog hetente legalább kétszer frissül. Nos, ezt a Paszulyról a utóbbi időben nem lehetett elmondani, de valamit be kellett áldoznom. Dolgozni, ünnepelni, felkészülni az új időkre, karácsonyra sütni-főzni, és ráadásul írni is – hát nem ment. Mostantól viszont szabad vagyok, vártuk már ezt a pillanatot:)
A karácsony számomra nem a nagy kajálásról szól. Ha csak rágondolok a rengeteg ételre, amit ilyenkor képesek vagyunk megfőzni, elmegy az étvágyam. Ez az egyetlen pontja a téli ünnepeknek, amit nem szeretek. Évek óta próbálom rávenni anyukámat is, hogy minél kevesebbet főzzünk, süssünk. Több-kevesebb sikerrel, mert ha csak azt készíti el, amit ilyenkor „muszáj”, akkor is egy kisebb hadsereget lehetne eltartani egy hétig.
Idén is igyekeztem minimálisra „húzni” a karácsonyi menüt. Szentestére nem nekem kellett főznöm, a torta megsütését vállaltam magamra. Meg egy kis előételt. Mindenből nagyon keveset készítettem, a több kicsiből így is sok lett.
A tortára sem került sor aznap este, nem bírtunk desszertet is fogyasztani. Pedig nagyon finom lett, igazi férfias édesség: nagyon csokis, és csak kicsit édes. Amikor Ági, aki főz is blogján megláttam a receptet, azonnal megjelent lelki szemeim előtt az egész torta. Gesztenyés masszából az alap, közte csokoládé mousse. Étcsokiból, minimális cukorral. A mousse elkészítésénél kicsit izgultam, soha nem készítettem még. Mondtam is Krmpl-nak, addig nem szóljon hozzám, ameddig készen nem leszek, ez most nem vicc, komoly dologra készülök:)
A torta pont olyan lett, amilyennek elképzeltem. Legközelebb annyit változtatok rajta, hogy a lapot egyben sütöm meg, és kettévágom. Így könnyebben magába szívja a szirupot. A tetejére kerültek a marcipánfigurák. Egy jó cukrászkés viszont nem ártana már, amivel egyenletesen lehet elkenni a mázt a torta tetején.
Hozzávalók:
A laphoz:
15 dkg vaj
8 dkg porcukor
két tojás
50 dkg gesztenyemassza
négy (lapos) evőkanál liszt
A vajat kikevertem a cukorral, egyenként hozzáadtam a tojáskat, majd a lisztet és a gesztenyemasszát. Sütőpapírral bélelt tepsiben sütöttem két lapot – 180 fokos, előmelegített sütőben, egyenként kb. 25 percig. (Legközelebb egy lapot sütök, és kettévágom)
A moussehoz:
két tojás
6 dkg cukor
20 dkg étcsokoládé (min. 70 százalékos)
fél deci kávé
két deci tejszín
A csokoládét vízfürdőben megolvasztottam, majd belekevertem a kávét. A tojásfehérjéből a cukor felével kemény habot vertem. Felvertem tejszínt is. A tojások másik felével jól kikevertem a tojássárgákat, beletettem a csokoládét, majd óvatosan beleforgattam a fehérjéket és a tejszínt. Ekkor a massza elég folyékony, de hűtőben két óra alatt megszilárdul.
A sziruphoz:
három deci víz
egy púpozott evőkanál cukor
három evőkanál rum
A cukrot feloldottam a vízben, és hozzákevertem a rumot.
A csokoládémázhoz:
10 dkg étcsokoládé (min. 70 százalékos)
két evőkanál tejföl
4 dkg vaj
A tortalapokat meglocsoltam a sziruppal, az egyiket megkentem a már megszilárdult mousse-szal, és óvatosan ráhelyeztem a másik lapot, majd egy órára visszatettem a hűtőbe.
A csokoládét vízfürdőben megolvasztottam, belekevertem a vajat és a tejfölt, és rákentem a hideg tortára.
12/20081
Békés Karácsonyt!
Békés, boldog, áldott ünnepeket kívánok mindenkinek!
Az első Borszéken, a két utóbbi kép Betlehemben készült, a Születés templomában.
12/20080
Huszonharmadik oldal, ötödik mondat
Mirelle szólt, hogy nézzem meg a hozzám legközelebb lévő könyv 23. oldalán az ötödik mondatot. Íme:
Azon a napon hétszázkilencvenkilenc zsidó utasította vissza Mohamedet, csak egyetlenegy mentette meg az életét azzal, hogy az új hitre tért át.
A mondat James A. Michener A forrás című munkájában található.
A szabályok, amelyek alapján eljártam a következők:
1. Ragadd meg a hozzád legközelebb eső könyvet!
2. Csapd fel a könyvet a 23. oldalon!
3. Keresd ki az ötödik mondatot!
4. Tedd közzé a szöveget az oldaladon ezekkel az instrukciókkal együtt!
Aki erre jár, és kedve van hozzá, ragadjon könyvet, és ossza meg velünk azt a bizonyos mondatot. Köszönöm!
A képek a Maszadán készültek tavaly októberben.
12/20080
Olajbogyós nyelvsaláta keletiesen
Ezzel az előétellel már többször megjártam, hogy mindenkinek nagyon ízlett addig a pillanatig, ameddig ki nem derült, hogy nyelvből készült. Pedig a véres hurka után például nem kellene idegenkedni ettől a testrésztől:) A hentesnél – ha valamilyen csoda folytán találok nyers nyelvet - mindig megkérdik, mit készítek belőle.
Gyerekkoromban viszonylag gyakran ettünk nyelvet. Hosszú-hosszú ideig meg voltam győződve, hogy a vadas csakis nyelvből készülhet. Aztán sok-sok év után kiderült, hogy „rendes” húst sokkal ritkábban lehetett kapni, mint nyelvet, amiből viszont szintén finom a vadas…
Az olajbogyós nyelvvel a kilencvenes évek végén találkoztam először, az eredetéről itt írtam már. Később kiderült, hogy a román konyhában ismert receptről van szó. Ma már éttermekben is lehet kapni, főételként kínálják, valamilyen körettel. Mi hidegen esszük előételként, vagy reggelire, vacsorára.
A receptben ketchup szerepel, ezért most módosítottam rajta, és keleti fűszerekkel ízesítettem. 
Hozzávalók:
egy fél marhanyelv – lehet helyettesíteni 3-4 disznónyelvvel
öt-hat evőkanál paradicsompüré
3 nagyobb vöröshagyma
2 babérlevél
hat evőkanál olívaolaj
egy-egy kiskanál koriander, római kömény, curry, arab húsfűszer keverék
egy kevés chili (elhagyható)
egy-két evőkanál méz (ízlés szerint)
fél meréknyi kakukkfű (szárított volt itthon)
egy maréknyi magozott fekete olajbogyó
só
A nyelvet megmostam, és forró vízben feltettem főni. Kb másfél óra múlva kivettem, kicsit hűlni hagytam, majd lehúztam róla a bőrt és kis kockákra vágtam. (Disznónyelv esetében kevesebb idő is elegendő. A nyelvnek annyira kell puhának lennie, hogy a villát bele tudjuk szúrni.)
A hagymát apróra vágtam, és az olajon üvegesre dinszteltem. Beletettem a nyelvet, megkevertem, majd a paradicsompürével és az összes fűszerrel is átkevertem. Felöntöttem vízzel, és fedő alatt puhára főztem. Ez több órán keresztül eltarthat, a nyelv izmos szerv, nehezen puhul meg. A elfőtt vizet néha pótoltam. A végén beletettem az olajbogyót, kicsit besűrítettem és belekevertem a mézet. (Ízlés szerint tovább is fűszerezhető.)
Hidegen tálaltam.
12/20080
Krmpl hátizsákja
Szlovéniában járt Krmpl, és onnan hozott ajándékot. Gasztro-ajándékot.
Kaptam egy-egy aranyos üveg tőzegáfonya lekvárt és óriás capribogyót. Egy kis zsáknyi Fleur de Sel-t a sóboltból, ahol a kimért só az asztalra van felhalmozva. Mellette négy nyelven kiírva: kérjük, a kimért sót ne fogdossák! Krmpl szerint még neki is Amelie-kényszere támadt, és legszívesebben belemélyeszetette volna a kezét a sóba, a kérés tehát teljesen indokolt:)
Szintén a sóboltból származik a tengeri sós csokoládé. Nekem nagyon ízlik. A csokoládé nem teljes egészében sós, hanem sószemcsék vannak belekeverve. Néha előkerül egy-egy, és nagyon izgalmas ízkombinációt alkot a keserűcsokival.
Érkezett még egy nagy doboz kézzel készített bonbon, és egy aranyos tégelyben egy kis szlovén mustár…
És hozott sok videót is, pl. ezt: A kikötő Piránban
Kövesd Krumpli képeit:
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
