02/20093
Pezsgős csirkehús-krém
Nem szeretem a bolti felvágottakat. Nem csak enni, hanem megvásárolni sem nagyon tudom. Annyi rettenetes történetet hallottam arról hogyan készülnek különféle porokból a hústól megkülönböztethetetlen szalámik, kolbászok, felvágottak, hogy rájuk nézek, és elmegy a kedvem a vásárlástól. Jómagam ritkán vásárolok ilyesmit, Krmplra bízom, vegye meg ő azt, amelyik szimpatikusnak tűnik.
Igen ám, de valamit csak fel kell mutatnom helyettük, ezért szoktam viszonylag gyakran kísérletezni a különböző krémekkel, pástétomokkal. Nem mindegyik kerül fel azonnal a Paszulyra időhiány miatt, de azért igyekszem…
A csirkét Ilonkától vettem, és leves készült belőle. Gyógyleves, mert mindkettőnket megkörnyékezett a nátha, jól esett. A csirkéből maradt egy kevés, abból készítettem ezt a krémet, improvizálva abból, ami a kezem ügyébe esett, és úgy gondoltam, nem árt neki. Lemértem mindent, hogy pontosan le tudjam írni a receptet, de miután maradékból készült – hát elég fura mennyiségekkel dolgoztam. Nem is az a lényeg szerintem, hogy miből mennyi került bele, hanem, hogy kóstolgatva nagyon finom, izgalmas szendvicskrémeket lehet kikeverni mindenféle fura, ismeretlen adalékanyagok nélkül.
A pezsgőtől nagyon finom lett. Most ez volt itthon, de el tudom képzelni száraz sherryvel is. Esetleg konyakkal.
Hozzávalók:
19 dkg főtt csirkehús
4 dkg vaj
egy kis fej hagyma
két gerezd fokhagyma
egy kis maréknyi thymian (rozmaringgal, csomborral is helyettesíthető)
6 evőkanál száraz pezsgő
só
A pezsgőn kívül mindent egy tálba teszek, és összeturmixolom. Sózom, majd a pezsgőt is hozzáöntöm, és néhány perc alatt habosra keverem.
02/20094
Kapribogyós sült fokhagyma
Gyors, egyszerű, és nagggggyon finom. Állítólag jönnek még hidegek, kell valami, ami tartja a lelket az emberben. Nem csak a sütő melegéről beszélek, hanem az illatról is, ami a lakást elárasztja.
Szerintem, ha vendégeket várunk, akkor is nyugodtan be lehet vállalni. Akár csak ezt önmagában. Pillanatokon belül elő lehet készíteni, utána pedig jó mulatság, ahogy mindenki mártogatja a kenyerét a fűszeres olajba, miközben egyenként vetkőzteti a fokhagymáját. Biztosan lesz miről beszélgetni:)
Friss kenyérrel tökéletes!
Hozzávalók:
személyenként egy-két fej fokhagyma
egy kis üveg nagy szemű kapribogyó
néhány szál kakukkfű
fél-egy deci olívaolaj
só
A fokhagymák tetejét levágom, a vágott felükkel lefele beteszem egy tűzálló tálba, amibe beleöntöm az olajat. A kapribogyót lecsöpögtetem, a fokhagymák közé szórom, beleteszem a kakukkfüvet, sózom. Fóliával lefedem, és előmelegített sütőben 35-40 perc alatt puhára sütöm.
02/20090
Megmondom, milyen növény a paszuly!
A napokban valaki kétségbeesve szerette volna megtudni, hogy milyen növény a paszuly. Jól elcsevegett a googleval, próbált túljárni a kereső eszén. A kérdést többször, többféle módon feltette – remélem, végül megtalálta a választ.
Ha mégsem, most elárulom. És bízom benne, a jövőben, ha bárkinek szüksége lesz erre az információra, megtalálja ezt a nagyon hasznos bejegyzést:) És felismeri a fotókon szereplő növényt.
Akkor égigérő, ha létrára kell mászni, hogy leszedhessük.
02/20095
Fiamminga
Ez egy olyan sütemény, amit a mélyedésekért kell enni. Az olvadt-sült vajjal telt mélyedésekért, amit egy-egy kevés tészta köt össze.
A receptre itt találtam rá. Annyira finom, hogy nem is kell hozzá tenni semmit. Reggelire vagy vacsorára egy bögre tej mellé, amúgy meg egész napra:) Azaz veszélyes, legszívesebben magam elé venném a tálat, és megenném az egészet. De ismét fegyelmezett vagyok.
Pillanatokon belül elkészül, a kelési idő alatt pedig bármit lehet csinálni. Aztán újabb két perc, ameddig kinyújtom, majd ismét egy órára magára lehet hagyni. A végén már csak lyukakat kell fúrni, ezekbe jön a vaj, és tíz perc alatt megsül! Közben pedig olyan illat lesz a konyhában és környékén, hogy ihaj!
Az eredeti recepten picit változtattam, a narancshéj biztosan jót tett neki. Zsír nem volt itthon, csak vaj került bele. 
Hozzávalók:
fél kg liszt
egy deci tej
egy deci langyos víz
egy zacskó (7 dkg) szárított élesztő
10 dkg puha vaj
öt dkg cukor
egy narancs lereszelt héja
csipetnyi só
A tetejére:
öt dkg vaj
kristálycukor
A hozzávalókat összekeverem, és megdagasztom. (Ezúttal a gép dagasztott. Alulra tettem a folyadékot, rá a lisztet, élesztőt, és minden mást.) Amikor lejárt a program, a tésztát vékonyra nyújtom, és beleteszem egy 30-szor 40 cm-es tepsibe.
Letakarva még egy órát kelesztettem, majd mélyedéseket fúrok bele, amiket megtöltök hideg vajdarabkákkal. A tetejét bőven megszórom kristálycukorral, és 230 fokra előmelegített sütőben 13 percig sütöm. (Állítólag van olyan sütő, amelyikben 10 perc alatt szép piros lesz!)
02/20090
Jelentem a Hunyadi téri piacról…
Szombaton végre kicsit élénkebb volt a piac. Januárban szombatonként is meglehetősen elhagyatott volt: se árusok, se vásárlók. Erzsiék szerint a nagy hidegben az emberek inkább bemenekülnek a csarnokba vásárolni.
A tavasz megtette hatását, ma már mozgalmas volt, a vásárlók megálltak, beszélgettek is egy keveset az árusokkal. Megjelent a zöldsaláta, csicsóka is több volt – ki lehetett végre ásni.
Ilonkáéknál megszülettek a kiskecskék. Négy gida sír úgy, mint egy-egy gyermek, mondta Ilonka. Ha jól számolom, április végére lesz kecskesajt!
További videóka Hunyadi téri piacról.
Kövesd Krumpli képeit:
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
