Kaptunk egy kis csomagot otthonról, egyenesen Szárhegyről. Volt benne egy 3,5 kilós sajtdarab és másfél kiló orda. Mi ketten vagyunk :D

A megbocsátás az olyan, hogy utána többet nem haragszol? - a hét talán nem egyik legfontosabb mondata. Bár amikor elhangzott, nem voltam jelen, elég sokat beszélgetünk mostanában arról, hogy miért is haragszik az ember, mi az, amit nem tud elfelejteni. És miért. És mennyire kár haragra fecsérelni az…

Imádom a padlizsánt. Annyira, hogy volt egy év, amikor születésnapomra padlizsán tortát kaptam, mert amilyen mázlista vagyok, a szezon kellős közepén születtem. Természetesen nem édes torta volt, és már pontosan nem is emlékszem, hogyan rakták össze, de örök élmény marad.

Máig bennem van az az iszonyat, amit akkor éreztem, amikor a barátnőm beleharapott egy nyers krumpliba. Pedig akkor már ettem szárított kukacot és valami bogarat is, nagybátyám hozta Kínából, ahova a szocialista testvériség jegyében gépsorokat szerelni vitték őket. 

A krumplipürét két dolog miatt érdemes ízesíteni: egyrészt akkor is finom lesz, ha éppen íztelen krumplit fogott ki az ember, másrészt kell a változatosság, nagyon izgalmas ízkombinációkat kapunk, ha belekeverünk mondjuk egy kis áfonyát.