Lassan elkezdem karácsonyi szemmel keresgélni a recepteket. Mindent nem próbálok ki, de ha olyan valamit készítek, amit akár az ünnepi asztalon is el tudok képzelni, megjegyzem. Szerencsés esetben:)

A családunkban igény mutatkozik arra, hogy bármilyen alapanyagból tudjak csokitortát készíteni. Ha veszek valamit, és esetleg megkérdem, hogy mi legyen belőle, Krmpl válasza borítékolható: csokitorta. Nos, most hatalmasat léptem előre, paszulyból immár tudok csokitortát sütni. Ráadásul annyira finom…

Az egyik kávézóban van egy nagyon finom rózsás energiagolyó, amelyiknek a receptjéért elég régóta nyúz egy barátnőm. Merthogy annyira nagyon aranyos, hogy kinézi belőlem: én csak ránézek valamire, és máris tudom, hogy pontosan miből van.

A nagy szilvalekvár főzésről egy kis vödörnyi félig kész, már nem cibre, még nem fekete szilvalekvárral tértünk haza.

És akkor amikor nem is számítottam rá, eljutottam egy szilvaíz főzésre, nagymama szülőfalujába, Magyarlétára*.