04
12/2011
4

Túrós puliszka otthon gyúrt juhtúróból, szalonnával

Fotó: Krumpli Béla

Ismét eljött a pillanat, amikor muszáj volt már felhasználnom valamennyit a fagyasztóban felhalmozott túrókból. Minden évben ez van, csak gyűjtöm-gyűjtöm, sajnálom feldolgozni, mintha nem magunknak készíteném el...

A túrók jelentős része Szárhegyről érkezik, tulajdonképpen mióta az eszemet tudom. Pusztán annyi a különbség, hogy régen befőttesüvegbe érkezett, ma már lefagyasztva. Anyukámék hazaviszik Kolozsvárra, onnan kerül valahogy hozzánk. Ökológiai lábnyomunk ezzel ugyan nő, de mindig azzal vigasztalom magam, hogy úgyis jövünk-megyünk, a túrót nem külön szállíttatjuk.

A juhtúrót arrafelé otthon készítik, igazán jó mulatság, mint minden, amit mi magunk csinálunk. A juhsajtot lereszelik/ledarálják, sóval alaposan összegyúrják, és már kész is van. Én szeretem, ha érettebb, csípősebb a túró, ezért ha juhsajtot vásárolok, kicsit szoktam érlelni, és csak utána reszelem le és gyúrom be. Vagy a túrót hagyom két-három napig melegebb helyen. Picit édesebb kelt tésztával készített túrós batyuban nagyon-nagyon finom.

A puliszka persze csak kevert, még mindig nem szántam rá magam, hogy egyszer igazit is kikeverjek, pedig annak van egy romantikája, ahogy az ember cérnával vágja a puliszkaszeleteket, és azokat szórja meg túróval.

Terveim szerint most már karácsonyi bejegyzések következnek:)

Hozzávalók:

2 dl kukoricadara
8 dl víz
kevés szalonna
30-40 dkg juhtúró


A vizet felforralom, sózom, és beleszórom a kukoricadarát. Állandóan kevergetve főzök egy nem túl kemény puliszkát. (Miután a dara megdagadt, még néhány percig kell kevergetve főzni. Keverni muszáj, különben robban, és az igencsak fájdalmas tud lenni.) A szalonnát vékony szeletekre vágom, serpenyőben kiolvasztom.

Egy tűzálló tál aljába öntök egy kevés zsírt, teszek rá egy réteg puliszkát, megszórom sajttal és szalonnapörccel, majd újabb réteg puliszkát teszek rá. Általában három réteg puliszkából készítem, és a tetejére mindig túró kerül.

200 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütöm, azonnal tálalom.

A bejegyzés trackback címe:

https://egigeropaszuly.blog.hu/api/trackback/id/tr785593599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Seafalcon 2011.12.04. 13:52:11

Ezt te komolyan mondod, hogy a juhtúró így készül? Sajtot lereszelni, oszt sózni? De hát az nagyon drága lenne!
Akkor hogyan készülhet a Liptói túró? Mert nekem az a csúcsminőség a juhtúróban!

Azért sima tehéntúróval is jó, ha például a sajtkészítés savójában főzöd meg a darát...

Mindennapi Manna 2011.12.04. 15:13:42

Sajttal is finom, csak egészen más. Ha a savóban főzöd meg, az a bálmos:)

Szerintem "nagyban" ugyanúgy készül, mint a tehéntúró, beoltják a tejet, majd lecsöpögtetik.

Szerintem azért készül így a házi változata, mert nyáron a túrót nehezebb lenne tartósítani, az esztenára meg nem járnak fel naponta. Így a juhász megcsinálja a sajtot, aztán otthon lesz belőle túró. Ez sokkal szárazabb, mint a bolti.

Amúgy a boltinak érdemes elolvasni a címkéjét, gyakran keverik tehéntúróval.

Seafalcon 2011.12.04. 15:23:21

Értem, de mi az az esztena?

A bolti juhtúrónak nincsen címkéje, fadézsából mérik, én csak a porciózottat látom.

Mindennapi Manna 2011.12.04. 16:13:06

A juhok és a juhász nyári szálláshelye, ahol a juhászok fel is dolgozzák a tejet. Általában valahol fent, a hegyekben van, legalább félnapi járásra:)

A dézsásnak is van címkéje, csak nem teszik ki. De el lehet kérni, és akkor kötelesek megmutatni.
süti beállítások módosítása