A hagymaleves lelke

Fotó: Krumpli Béla

Ez volt az első olyan étel, amelyből magam kísérleteztem ki, hogy melyik változatot szeretem a legjobban. Addig főztem, míg fel tudtam állítani néhány szabályt, ezeket a hagymalevesnél a mai napig tartom.

Pedig akkoriban még nagyon sok mindent nem tudtam alapanyagokról, hozzávalókról, azok viselkedéséről, ha hőkezeljük őket. A hagymaleves sem volt divatos még, sőt, sokan nem is hallottak róla, a kifejlesztett változat híre elterjedt, akkoriban rendszeresen jártunk barátokhoz úgy, hogy vacsorára én főztem a hagymalevest. Az egyetlen levest, amit szívesen ettem bármikor már akkoriban is:)

Az azóta eltelt idő alatt szinte semmit nem változtattam a recepten. Szerintem a hagymalevesnek két nagyon fontos összetevője van: az egyik a nagyon jó minőségű, sok zöldséggel, hosszú ideig főzött zöldségalaplé, a másik a vaj. Próbáltam borral, és húsalaplével, szerintem nem lett finomabb. Próbáltam jóféle olajokkal, jobban ízlik vajjal. Szükség van arra az egy evőkanálnyi lisztre is, anélkül túl híg marad.

Persze, az sem mindegy, hogy milyen hagymából készül. Ha csak egyfélét használok, akkor lilából főzöm. Ha kétféléből készül, lila- és póréhagyma kerül bele. A vöröshagyma harmadikként jöhet szóba. Az sem árt, ha valamilyen karakteresebb ízű sajttal kínáljuk, vagy parmezánnal szórjuk meg.

A hagymaleveshez tényleg nem jó a hirtelen, egy-két zöldségből készült alaplé. Kellenek az ízek, ezért csak akkor főzök, ha van a mélyhűtőben igazi, órákig, a legkisebb lángon éppen csak gyöngyözve fövő alaplevem. Amiből egyszerre sokat készítek, és telepakolom velük a fagyasztót.

Hozzávalók:

4 nagy lilahagyma (vagy vegyesen: lila-, póré- és vöröshagyma)
1 liter zöldségalaplé
6-7 dkg vaj
1 ek liszt
só, bors
reszelt sajt, pirítós

A hagymákat vékony szeletekre vágom, és a felolvasztott vajon puhára dinsztelem. Felöntöm az egy deci alaplével, és fedő alatt tovább párolom. Amikor az alaplé elpárolgott, megszórom liszttel, elkeverem csomómentesen, majd felöntöm a maradék alaplével, sózom, és öt percig főzöm. Tálaláskor megszórom reszelt sajttal, frissen őrölt borssal, ha szükséges, sóval, és pirítóst kínálok mellé.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.