07/20110
Gyömbéres kukoricaleves szumákkal
Fotó: Krumpli Béla
Ilyenkor nyáron, amikor a piac telis-tele van jobbnál jobb zöldségekkel, bármennyire megerősítem magam vásárlás előtt, folyton elcsábulok. Olyasmik is bekerülnek a szatyromba, amit annyira nem is szeretünk, de a pulton annyira jól mutatnak, hogy nem lehet ellenállni. Meg aztán mi is változunk, és van olyan, hogy valamit évekig nem ettünk, aztán ismét megszeretjük.
Nagyjából így jártam a kukoricával. Már írtam arról, hogy nálunk nem menő, aztán tavaly mégiscsak beszökött néhány cső a lakásba. Leves készült belőlük, az angolszász kukoricalevesek mintájára megalkottam a sajátunkat. Elképesztő sikere lett, szerintem kéthetente főztem egy adagot, valamint mindig, ha újabb vendégek érkeztek. Mindenki imádta, sőt, az olyan gyerekek is kértek még egy tányérral, akik különben nem esznek levest.
Persze nem jegyeztem fel sehova, így idén kellett egy kis idő, míg újra kikísérleteztem. Szerencsére sikerült.
A hozzávalók közül nem véletlenül hiányzik a só. A szójaszósztól elég sós lesz. Az, hogy mennyit teszünk bele, függ az ízlésünktől, valamint attól, hogy mennyi levesünk van. Ha túl sűrűre sikerült, lehetőleg alaplével hígítsuk. Hús nélkül is finom, ebben az esetben csakis zöldségalaplevet használjunk!
Hozzávalók:
4 cső kukorica
fél csirkemell
1-2 tk őrölt gyömbér
0,5-1 dl szójaszósz
a tálaláshoz
póréhagyma, snidling vagy újhagyma
szumák (elmaradhat)
A kukoricákat és a csirkemellet külön-külön puhára főzöm. (A húst kb. 1,5 l sótlan vízbe teszem főni, fedő nélkül, ebból nagyjából bő egy liternyi alaplevem marad.) A kukoricacsövekről levágom a szemeket, kb. egy csőnyi szemet félreteszek, a többit a csirkemell átszűrt levével leturmixolom. A csirkehúst vékony szeletekre vágom, az egész kukoricaszemekkel együtt beleteszem a levesbe. Beleöntöm a szójaszószt és belekeverem a gyömbért. (Ha gyerek is eszik belőle, kicsit kevesebb gyömbér kerül bele.) A levest felfőzöm még egyszer.
Tálalásnál a tetejét megszórom apróra vágott snidlinggel, vékonyra vágott póré- vagy újhagymával, és megszórom szumákkal.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.