Laskát gyúrtam:)

Fotó: Krumpli Béla

Sokszor gondolkodom azon, hogy mikről beszélgettünk a nagyanyáimmal, miközben ők valamit készítettek a konyhában, én pedig néztem. Biztos vagyok benne, hogy nem szótlanul ültünk, ennek ellenére nem a szavak, történetek vésődtek az agyamba, hanem a mozdulatok. A nagyanyáim mozdulatai. Főzni soha nem tanultam tudatosan, gyerekként, azt hiszem, elég elkeserítő lehetettem: semmilyen házimunkára nem voltam befogható. Ma sem szeretem mindegyiket, például a portörlést elég sokáig tudom húzni-halasztani, de a sütésen-főzésen kívül is vannak dolgok, amiket szívesen csinálok. Ilyen például a mosogatás:)

Én tehát sokáig nem szakácskönyveket bújtam, hanem, amikor helyzet adódott, felelevenítettem a nagyanyáim, anyukám mozdulatait, és csináltam. A legtöbb esetben működött a dolog. Amikor olyan dolgokra került sor, amit otthon nem készítettünk, már rákaptam a szakácskönyvekre.

A laskagyúrásról* azt gondoltam, hogy pusztán azért nem álltam neki eddig, mert az nálunk családi hagyomány, hogy bizonyos dolgokat csak későn kezdünk el készíteni, addig az anyák, nagyanyák csinálják. A tésztát egészen sokáig a nagyanyáim gyúrták, most pedig az anyukám feladata. Csakhogy: anyukám elég messze lakik, nincs mindig kéznél ő, vagy legalább a laskája. Lehet, hogy ezért van nálunk olyan ritkán húsleves, és káposztás tésztát is ezért nem készítettem az elmúlt tíz évben. Közben viszont megérhettem a dolgora én is, mert feltört bennem a vágy, hogy ha már így alakult, tulajdonképpen elkezdhetem én is a laskagyúrást. Meglepetés nem érhet: a mozdulatokat ismerem, legfeljebb elsőre nem lesz olyan vékony a cérnametélt, amit én vágok. Merthogy semmilyen célszerszám nincs otthon, a nyújtódeszkán kívül. Ja, meg van az az aranyos borda, ami a fotón is látszik, öröklött darab, lehet vagy százéves, azon készül a csigatészta. Annyit azonban tudtam, hogy nem célszerű azonnal annak nekiugrani. Csigatésztát egyedül nem is készítenek, ahhoz legalább egy lakodalom kell, és a falu összes asszonya, akik közösen megcsinálják a kb egy tonnányit. Merthogy ez fordítva is igaz: lakodalom nincs csigatészta nélkül - ha valaki autentikusat akar magának, ez az első. Utána jöhet az összes többi népszokás.

A tésztát simán összegyúrtam, a nyújtásnál viszont kiderült, hogy az nem is olyan könnyű, ahogy annak idején tűnt, és a nagyanyáim sem mondták soha, hogy ahhoz bizony erő kell. Ráadásul utólag még egy "titokra" fény derült: az én nagyon profi sodrófám nem jó a tésztanyújtáshoz, ahhoz vékony és hosszú kell, nem pedig vastag és nehéz. Legközelebb már lesz olyan is, és akkor majd kinyújtom nagyon vékonyra a tésztát, addig viszont meg kellett elégednünk a vastag és széles cérnametélttel. Merthogy ilyen lett. Azóta is azon gondolkodom, hogy a nagymamám most büszke lenne, hogy megpróbáltam, vagy bosszankodna, hogy ki látott már ilyen vastag tésztát.

Gyakorolnom kell, az teljesen világos, mint ahogy az is: bőven megéri a fáradtságot. A fene sem gondolta, hogy ennyi babért lehet aratni egy tulajdonképpen elrontott cérnametélttel.

*Erdélyben minden, ami tészta-féle, az laska: vékony laska, káposztás laska, paradicsomos laska. Azaz cérnametélt, káposztás kocka, paradicsmos tészta:). Azt már megszoktam, hogy tésztát főzök a levesbe és a paradicsomszószhoz, amikor viszont büszkén elmondtam Krmplnak, hogy tésztát gyúrtam, elnevettem magam, annyira furán hangzott a saját mondatom. Nem, hiába mond mást a szám, a szívem mélyén gyúrni én csak laskát tudok. A szokás hatalmas úr.



Hozzávalók:

20 dkg liszt
2 tojás

A liszt közepére mélyedést csinálunk, beleütjük a tojásokat, elkeverjük a liszttel, majd elkezdjük gyúrni. Egészen addig, míg ruganyos, egynemű gombóccá össze nem áll. Kinyújtjuk, és vágjuk. Kockára, csíkra, késsel derelyevágóval.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.