Lúdrizottó

Fotó: Krumpli Béla

A Márton napi ebéd részeként készült ludaskása helyett lúdrizottó. Hogy legyen valami új, de az ízek hagyományosak maradjanak, és ne sült libacomb kerüljön az asztalra.

A rizottótól ugyan sok helyen írnak, mint riasztóan bonyolult ételről, elkészítése egyáltalán nem az, legfeljebb kicsit macerás. Speciális rizs kell hozzá, kicsit többet kell foglalkozni vele, mint a rizseshússal, és csak frissen finom, nem lehet előre elkészíteni. A végeredmény viszont mindenért kárpótol!

Hozzávalók:

36 dkg rizottó rizs - személyenként 9 dkg
az alapléből a libaaprólék
egy nagyobb sárgarépa
egy gyökér
2 dl száraz fehérbor
másfél liter alaplé
egy fej hagyma
2 ek libazsír
3-4 dkg parmezán

A libaaprólékot vékony szeletekre vágom, kevés alaplével felöntöm, sózom, és megmelegítem.

A hagymát apróra vágom, a zöldséget megpucolom és karikákra vágom. A hagymát a libazsíron megdinsztelem. Rádobom a mosatlan (!) rizst, és addig keverem, míg a rizs üveges lesz. Sózom, belekeverem a zöldségeket, ráöntöm a bort, és folyamatosan keverem, ameddig a rizs felissza az egészet. Ezután másfél-két decinként öntöm a rizsre a forró alaplevet, közben folyamatosan keverem, míg felissza az egészet. Húsz-huszonöt perc múlva, amikor a rizs megpuhult, de a közepére még rá lehet harapni, az utolsó alaplevet nem keverem el teljesen. Hozzáadom a parmezánt.

Tálaláskor a rizs közepére halmozom a vékony szeletekre vágott libaaprólékot.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.