30
11/2009
3

Wasabis avokádókrém lime-os szardíniával




Azt, hogy mire van szükségünk a konyhában, többnyire én mérem fel, én tudom, én tartom számon. A vásárlás megoszlik kettőnk között. Hétvégén piacra az esetek döntő többségében én megyek, már csak azért is, mert én azt élvezem, az nekem kikapcsolódás, arra nekem szükségem van. Boltba felváltva járunk. Ha krmpl megy mindig írok bevásárlólistát, különben valami biztosan kimarad. Ha én megyek, akkor is valószínű, ennek ellenére sokszor indulok el fecni nélkül.

A különbség ott van, hogy ha én vásárolok, egészen biztosan nem csak az jön haza, amiért elindultam. Látok ezt-azt, és egészen hamar rá tudom beszélni magam bármire. Igaz, ez mostanság fordítva is működik, és sokszor le is beszélem magam azokról a dolgokról, amire nem feltétlenül van szükségünk, esetleg csak kevés van itthon belőle. Krmpl, ha elcsábul, akkor különböző paszulyokat, lencsét vásárol leginkább, de többször fordul elő, hogy csak azt hozza, amit kértem.

Azt is megfigyeltem ugyanakkor, hogy ha olyat vásárol, ami nincs „egységcsomagolva” vagy nem mondom meg egészen pontosan, hogy mennyit kérek – a kevés, kisebb számára ilyenkor nem értelmezhető mértékegység -, akkor biztosan jó sokat vesz vagy jó nagyot. Nagy darab sajtot, hatalmas répát, hagymát, stb. Azt hiába mondanám, hogy ekkora hagyma kettőnknek egy ételbe sok, a másik fele sokszor végzi a kukában, számára ez nem fontos információ, most akkor ezt kértem vagy sem.

Nem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni a férfiak viszonyáról a nagyhoz és a sokhoz, de megfigyeléseimet alátámasztotta Attila is, akit, miután kiderült, hogy Lisszabonba megy dolgozni, azonnal megbíztam néhány konzerv beszerzésével. Chili és Vanília leírása megtette a hatását.

Attilának linket, térképet, leírást küldtem, és szurkoltam, hogy legyen ideje megkeresni a boltot. Mondtam, hogy ha belefér a poggyászába, néhány, körülbelül nyolc konzervet hozzon, különböző fajtákat.

Amikor felhívott Lisszabonból, hogy akkor ő most a boltban van, és milyen szardíniát kérek, nagyon meghatódtam. Az kicsit fura volt, hogy mellékesen megjegyezte, már vett néhányat, lelkifurdalásom is lett, hogy én meg még nyolcat kértem.

Az áru megérkezett: összesen húsz konzerv! Mivel nem nyomtatta ki a kívánságlistámat, vásárolt ilyet-olyat, aztán rájött, nehogy csalódjak, mert nem azt hozta, amit kértem. Visszament és megvette azokat is.

Természetesen cseppet sem haragszom. Sőt, mulatok magamban, hiszen ha én járok arra, egészen biztosan nem lenne ennyi konzervünk. Ráadásul milyen konzervek! Első este kitettem egymás mellé az összest, és csodáltam. Azóta a konyhában vannak a pulton, ahol amúgy sincs túl sok hely, de látnom kell őket. Gyönyörűek. Nagy becsben állnak, igazából kicsit sajnáltuk is felbontani őket.

Az első konzervből chilis paradicsomos, fusili lett, amikor Krmpl meglátta, megkérdezte, nem kár-e ezt a halat „elpocsékolni”. Aztán megkóstolta, és rájött: nem. Itt ugyanis nem csak egy egyszerű halkonzervről van szó, hanem egy olyan alapanyagból, amit bármibe betehetünk, ott az övé lesz a főszerep. Minden másnak annyi jut, hogy segítse a hal mennybemenetelét.

Most gyors reggelit készítettem, de bármilyen alkalomra méltó előételként is megállná a helyét.



Hozzávalók:

egy avokádó
wasabi
négy-öt evőkanál lime-lé
egy olajos szardíniakonzerv
sherry balzsamecet-krém


Az avokádót alaposan megmosom, kettévágom, a magját kiveszem és óvatosan, hogy a héje ne sérüljön, kikaparom a belsejét. Villával összetöröm, alaposan kikeverem a wasabival és három evőkanál limelével. Sózom. (A wasabiból nem írok mennyiséget, ízlés szerint lehet adagolni, közben kóstolgassuk a krémet!)

A halat villával összetöröm, összedolgozom a saját olajával, lime-lével ízesítem.
Belekanalazom az avokádókrémet az avokádóhéjba, teszek mellé a halból, meglocsolom balzsamecet-krémmel és azonnal tálalom.

PS. Aki ma éjfélig szavazaz új ruháról, és ír egy hozzászólást, ajándékot nyerhet!

A bejegyzés trackback címe:

https://egigeropaszuly.blog.hu/api/trackback/id/tr1005593766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anonymous 2009.12.02. 01:17:51

Nem igaz, hogy mindig sokkal többet veszek mert néha kevesebbet! Igaz, hogy hol van sapka rajtam, hol nincs:-)
- krumplib -

Judit 2009.12.03. 15:32:26

Arra a sapkára vigyázni kell..de ez nagyon finom lehetett!

Éva 2009.12.05. 07:41:28

Grat az új ruhához és Juditnak a nyereményhez!

Üdv Éva
süti beállítások módosítása