03/20098
Meggyes csokoládémousse torta
Apai nagyanyám süteményei közül kettő került ki abszolút kedvencként: a „szalakális” és a krémes. Az elsővel az öcsém nem tudott betelni, a másodikért én rajongtam. Az öcsém választott jobban, hiszen a szalakálist minden ünnepkor megsütötte nagymama, a krémest külön kellett kérni. A szalakális sokkal nagyobb volt, abból akkor is sok maradt, ha minden szomszéd megkapta az adagját. A krémesből alig maradt, miután a doktor úrékat is megkínálták, márpedig nagymama ebből a szempontból hajthatatlan volt. Nekik mindig kellett adni.
Volt olyan, hogy a születésnapom előtt hónapokkal elkezdtem alkudozni nagymamával, hogy végre egyszer kapjak egy egész, érintetlen tepsivel, amiből csak az kaphat, akit én megkínálok. Persze akkor is jutott mindenkinek, hiszen egy egész adagot semmiképpen nem bírtam megenni, de csak így volt meg az illúzió, hogy annyit eszem, amennyit akarok.
Azt hiszem, mi soha nem sütöttük meg nagymama krémesét, pedig a receptet elnézve annyira nem nagy kunszt. A körítés sokkal nagyobb volt, illetve mélyen bennünk maradt nagymama elégedetlensége, miszerint nem sikerült jól. Mondanom sem kell, nekünk nagyon ízlett mindig, nem hogy rossznak nem éreztük, különbséget is csak ritkán véltünk felfedezni a krémesek között. De az érzés, hogy nehéz megcsinálni, belénk égett.
Ezek az emlékek kavarogtak bennem jó ideje. Anyukám elküldte a receptet. Készültem rá, elképzeltem, hogy mennyire leveles lesz a tésztája…
Hogy ezek után miért készítettem mégis csokoládé mousse tortát? Nem tudom. Nagyon finom lett, meggyel igazán mennyei. Csak időközben megkezdtem a böjtöt, és egy ici-pici hiányérzet maradt bennem. Várom, hogy nagymama krémesét elkészíthessem.
Hozzávalók:
A „laphoz”:
10 dkg Hobbits keksz
10 dkg pirított mandula
6 dkg vaj
A mandulát száraz serpenyőben megpirítom, aprítógépbe teszem a keksszel együtt, és megdarálom. Az olvasztott vajjal összedolgozom, és egy tortaforma aljába szorosan belesimítom, és beteszem a hűtőbe.
A csokoládémoussehoz:
25 dkg étcsokoládé
2 evőkanál porcukor
3,5 dl tejszín
1 evőkanál rum
A csokoládét vízfürdőben megolvasztom, belekeverem a rumot, és félreteszem, hogy hűljön. Közben kemény habbá verem a tejszínt a cukorral, majd a már nem túl forró csokoládéhoz keverem. Ráteszem a tortalapra, elsimítom, és beteszem a hűtőbe két-két és fél órára.
A meggyréteghez:
40 dkg (fagyasztott) magozott meggy
6 dkg vaníliás porcukor
egy csomag zselatin
A meggyet leturmixolom. A zselatinlapokat beáztatom hideg vízbe. A meggyből körülbelül másfél decit felmelegítek, és elkeverem benne a zselatinlapokat. (Nem kell felforrnia!) Hozzákavarom a többi meggyet és a cukrot, és egy kis időre beteszem a hűtőbe. Amikor már nem folyik, a hideg torta tetejére kanalazom, elsimítom, és visszateszem a hűtőbe körülbelül három órára.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ManóAnyó 2009.03.23. 12:50:00
Anonymous 2009.03.23. 13:25:00
Ildinyó 2009.03.23. 14:55:00
Üdv
Ildi
"saját levében" 2009.03.23. 21:50:00
Anonymous 2009.03.24. 12:56:00
Az én gyerekkoromból is úgy maradt meg, hogy nem egy egyszerű süti...Akkor ez volt az "általános nézet"...
Ez a csokis nagyon jó...
Judit.