Paszuly csorba

A csorbáról már írtam, a titkairól is, amelyek között szerepel a lestyán. És akkor most itt van egy csorba, amiből hiányzott, mert egyszerűen megfeledkeztem róla, de így is nagyon finom lett. Ez már nem is leves, hanem egytálétel. Nagymama biztosan sütött volna kőttes palacsintát, nekünk így is elég volt, ebéd után fél napig moccanni is alig bírtunk.

Romániai éttermekben a bablevesnek ezt a változatát lehet enni, mindenképpen érdemes megkóstolni. Ha áll egy napot, még finomabb lesz. Igazi, szívet-lelket melegítő téli fogás.

A paszulyleves testvéreként született, egy alaplé készült, majd azt ízesítettem tovább.

Hozzávalók:

füstölt csülök
négy maréknyi szemesbab
egy sárgarépa
egy paradicsom
egy gyökér
egy közepes hagyma
két kis konzerv paradicsomsűrítmény
zeller (nem volt itthon, zellerzöldet tettem bele egy szálat)
egy marék szárított csombor
egy evőkanál ecetes tárkony
két evőkanál almaecet

A csülköt megfőztem, majd kivettem a fazékból. Az alaplébe beletettem az apróra vágott hagymát, a babot, zellerzöldjét és a lehéjazott, felvágott paradicsomot, és elkezdtem főzni. Kis idő múlva belekerült a karikára vágott répa és gyökér, valamint a csombor. Amikor minden megpuhult, belekevertem a paradicsomsűrítményt, két percig tovább főztem, majd következett az apróra vágott ecetes tárkony, és az almaecet. Beletettem a felvágott húst is, hagymával, friss kenyérrel és sok tejföllel tálaltam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.