Rozmaringos báránycomb

Múlt héten nem ettünk, mást "főztünk" ki, izgalmas munka volt! Ezt a bárányt húsvétkor sütöttem, idén nem először, és szerintem nem is utoljára.

Gyerekkoromban, emlékeim szerint, évente egyszer ettünk bárányt, húsvétkor. Nagyapám sütötte az udvaron, külön vágódeszkán tálalták, amit csak erre az alkalomra vettek elő, kenyérrel és zöldhagymával. Valahogy nem volt kérdés, hogy miért csak egyszer, egyszerűen ez volt. Végülis karácsonyból sincs több évente:)

Jó sok évnek kellett eltelnie, míg kiderült számomra is, azért készült évente csak egyszer, mert a bárányhús addig finom, amíg az állatka el nem kezd legelni, azaz nagyjából Szent György napjáig.

Erdélynek elég sok vidékén Szent György napján csapják ki az állatokat a rétre, addig téli szállásukon vannak, és szénát esznek. Április 24-re viszont a hegyekben is megnő akkorára a fű, hogy azzal jóllakhatnak az állatok. Ezen a napon megnyírják és megmérik a juhokat (a sorrendet nem tudom, de valószínű ez a helyes), a bárányokat ekkortól választják el anyjuktól. (Szent György napja amúgy is mozgalmas: a palántákat ekkortól lehet kiütetni a szabadba, és ekkortól lehet mezítláb rohangálni a réten.) Ha éppen olyan helyen kirándultunk, sokszor bámultam, ahogy egyesével terelték a juhokat a mérlegre, viccesek voltak rövid szőrrel - mindig elcsodálkoztam, mennyire soványak.

Idén alig vártam már a bárány-szezont, a már emlegetett boltban szereztem be a combot, olyan bő egykilósat, és kis keresgélés után az alábbi receptet gondoltam ki mindenfélét összeolvasva, mert ugye közben felfedeztem a rozmaringot is.



Hozzávalók - két személyre
kb. egy kiló báránycomb
fokhagyma
5-6 friss rozmaringág
olívaolaj, só, 1 deci vörösbor

A bárányról levagdostam a faggyút, a fokhagymát és a 3 szál rozmaringot apróra vágtam, kis olajjal összekevertem. A páccal bekentem a báránycombot, és hűtőbe tettem négy napra.

Ezután lekapartam a pácot, serpenyőben felforrósítottam egy kevés olajat, és a hús minden oldalát megsütöttem. Átettem egy tepsibe, pici olajat öntöttem alá, öt fokhagymagerezdet szórtam a hús köré, három rozmaringágat dobtam rá, mellé, fóliával letakartam, és 100 fokra előremelegített sütőbe toltam. Másfél óra múlva - közben egyszer megfordítottam - sóztam, aláöntöttem a bort, és fedetlenül sütöttem még egy fél órát.

Tepsiben sült zöldséggel és humusszal ettük.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.