Miért ölöm meg a pillangókat?

Fotó: Domonyai András

Domonyai András Kenyában farmer, szubszaharai agrárfejlesztéssel és ehető növények kutatásával foglalkozik. A háttérből figyeli, hogy a világ fejlettebb feléből hogyan szeretnénk megmenteni a földet, az erdőket. Majd megszólal, és elmondja, hogy a folyamatok, a valóságban sokkal bonyolultabbak. Ezeket nem lehet megoldani Brüsszel tárgyalótermeiből, a segélyszervezetek mindig-tök-új terepjáróiból, de a lelkes  környezetvédők loft irodáiból sem látszanak a maguk teljes valójában.

Jól hangzik a környezetvédelem, de ha emberek halnak meg azért, mert nincs mit enniük, nincs esélyük eljutni orvoshoz, fillérekért dolgoztatják a gyerekeket, akkor teljesen más megvilágításba kerül az egész kérdéskör.

Olvassátok el András írását, beszélgessünk a témáról. Arról, miért gondoljuk azt, hogy csak nekünk jár a jó. 

Fotó: Domonyai András

Bevezetés a superdarwinizmusba - Domonyai András vendégposztja

Már közel fél éve dolgoztunk dél Kenyában a Taita hegységben, egy kertet építettünk a világ végén, a legközelebbi várostól 2 óra autóútra. Egy viszonylag komfortos szállást kaptunk, a helyi olcsótéglás, vagy agyagkunyhós lakhatást nem kellett megtapasztalni, de az esővízben fürdéstől és a vacak, olcsó “BeztKvality” szappanoktól soha nem lettünk tisztábbak, mindig éreztük a vörös porral kevert izzadságot, éreztük, hogy a felszaporodó kórokozók alig várják, hogy lyukat üssenek a csatakos bőrön. Egy nap meglátogatott néhány magyar ismerős, és igazi, semmi természetes dolgot nem tartalmazó, adalékokkal dúsított tusfürdőkkel leptek meg. Mennyei érzés volt. Újra tisztának, frissnek, illatosnak, egészségesnek éreztem magam, a víz, mint minden afrikai háztartásban, tisztítatlanul folyt egy víznyelő felé. A bőröm biológiája és kémiája újra olyan volt, ahogy én szeretem. Még a következő fél évre beosztottam a csodaszert, és néhány naponta cseppenként elhasználtam.

Igen, tudom, használhattam volna valamilyen helyi láva bőr-dörzskövet, forralhattam volna  több órás munkával valami gyógynövényes fürdővizet, hiszen pont termeltünk is néhány fajtát...de bevallom, hatalmas, örömteli sóhajjal álltam a zuhany alatt, amikor éreztem, hogy a peroxidok, és egyéb furcsa nevű vegyületek lemosták a szennyet, koszt, kórokozót rólam, és mindehhez csak egy tubust kellett megnyomnom. írtam is Ökoanyunak, “Te Réka, ez nagyon jó..”. Réka bizony elmés lány, azt mondta érti, de törekedni kell, ahol csak lehet védeni kell a természetet. De… bizony, ki lettem elégítve, rendkívül jól éreztem magam.

Fotó: Domonyai András

Más. A hegységtől nem messze, a Tsavo síkságon a 2017-es aszálykor elkezdték itatni az állatokat. A világsajtót bejárta a hír a hős kamionosról, aki vizet hord több órát vezetve az állatoknak. Itt mindenhová több órát kell vezetni. A sokszor évekig csontszáraz Namíbiában dolgozó magyar wildlife ranger kolléga pedig máris jelezte, hogy ez rendkívül rossz ötlet, mert az állat addig marad, ameddig víz ÉS élelem van. Az aszályvándorlást akkor kezdi, amikor a víz elfogy. A jószándékon túl azért is itatnak, mert a lelkes turista fényképezni akar, izgatottan sikongatni, amikor meglátja vadon az első kafferbivalyt. Megjegyzem, ez tényleg hatalmas, életre szóló élmény, elég sokat is szoktak fizetni érte.

A Tsavotól délkeletre, a mesés kenyai óceán partmenti régiójában avokádót ültetünk, ehhez írtjuk a bozótot, a Kilifi hegyek között megbúvó kis patakos esőerdő foltot tisztítjuk. A munkásainknak a helyben tisztességes, napi 3 dollárt fizetünk. És mindenki boldog. Az avokádó kereslete a világpiacon döbbenetesen megnőtt, nincs az a leszedett gyümölcs, amit ne lehetne eladni. A talajt kézi erővel műveljük, igyekszünk a természetes növényzet foltjait meghagyni, de permetezünk, nem keveset, öntözni is szoktunk. A velünk dolgozó Giriamáknál évekig alig volt munka, havi 10-30 dollárokból tengődtek, most pénz áll a házhoz, újra elkezdi fizetni az iskolát, ha beteg lesz a gyerek, nem a helyi kuruzslóhoz megy, hanem a drágább mombasai kórházba. Vizet kell használnunk a paradicsomhoz, dinnyéhez is, kártevő is van rendesen. Kis napraforgó és vadgazos foltokat hagyunk, rovarlegelőket telepítünk, szóval, én tényleg törekszem. De mit nem adnék, ha lenne olyan GMO paradicsom, amit nem kell öntözni, vagy olyan dinnye, amit nem támad a könyörtelen természet megannyi kártevője. Ja, tudtad? A kukorica amerikai, nélküle most nem tudjuk mivel tudnánk etetni az emberiséget, a banán sem létezik a természetben, a paradicsom hatalmas hozamát is gondos gazdáknak, majd okos kutatóknak köszönhetjük, a vad fajták csak bemutatóra jók. A remek hazai blog, Erdőkóstoló kiválóan bemutatja, mit ehettek az emberek 1492 előtt. Esélytelen lenne 500 millió embert etetni azokkal a növényekkel most.

Fotó: Domonyai András

Azt gondolom, a kedves olvasó kezdi érteni, kapisgálni miről beszélek.

Az internet és a közösségi média megjelenésével boldog-boldogtalan a legkülönbözőbb rész-információkhoz jut hozzá, sajnálkozó, dühös, számonkérő cikkek jelennek meg a szemünk előtt, amelyek a zöldgazdaságról, pálmaolajról, alacsony bérekről, gonosz vegyszerekről, gonosz kapitalistákról papolnak. Népszerűségük megtévesztett tömegeket hagy maga után, akik a részinformációkon pörögve növényvédőszerbe fojtanának minden farmert, aki megöli a pillangókat.

A folyamatok, mint az lenni szokott, sokkal bonyolultabbak, és sem Brüsszel légkondis-pogácsás tárgyalótermeiben, sem a nagyon nagy segélyszervezetek mindig-tök-új terepjáróiban, sem a lelkes német, angol, francia fiatalok izgalmasan berendezett loft irodáiban nem látszanak tökéletesen.

Azt akarod, hogy ne haljanak meg az emberek? Vegyszert fogok használni, hogy terményt és fizetést tudjak adni nekik. Legyek BIO termelő? Afrikában ez szinte lehetetlen, de jó, rendben, 30-70%-kal bővítenem kell a termőterületet hozzá. Azt akarod ne vágjak ki fákat...? Mondd el mit szeretnél, kérlek, sötétzöld, érzékeny barátom. Honnan származik a cement a házad falában? Ott termett? A réz és alumínium vezetékek millió méterei, amelyek vezetik az áramodat és behálózzák Európát? Az afrikai a vályogkunyhóját a helyi vörös földből építi, amit a kertje végében talál, a mobilját egy helyi generátoros tölti fel, hetente egyszer. Miből van utad, járdád, mobilod, számítógéped? Tömegközlekedés? Hogy ne két napba teljen gyalog átmenni Zuglóból Budára, vagy két hétbe, amíg felérsz Bajáról Bécsbe. Beveszel egyetlen gyógyszert is, ha beteg vagy? A kórházban mivel fertőtlenítik a szikét egy rutinműtéthez, hogy ne halj meg, limonádéval? Azt a vegyszert, és a gyógyszert se gyártsuk, ne kutassuk akkor? Tehát te beveszel gyógyszert, de a növényt, ha beteg, ne permetezzük? Miért?

Fotó: Domonyai András

A mobilodhoz a fémeket a most még az utolsó földi édenkert Kongóban, a Rwandai határ dzsungeleiben és Kína koszos bányáiban túrják elő. Igen, napi 1 dollárért, mert az több mint a semmi. Mindezt úgy, hogy azon a senki földjén névtelen milíciák háborúznak, és a “Krisztus katonái” habókos terrorszervezet százezrek életét veszélyezteti naponta. Iszlám terrorizmus? Nem vagy kicsit megtévesztve csillagom? A telód azért olyan olcsó, mert a kelet-kongói háborús helyzet miatt, nincs világpiaci ár, és fillérekért adják el kikotort fémet. Erről tudtál?

Yemenben esik a legtöbb eső az egész arab félszigeten, a magyar átlag négyszerese és Dél-Szudánban évente háromszor lehet aratni, mégis 30 év óta először adnak ki vörös riasztást, hogy milliók halnak éhen, ez kinek a felelőssége, melyik ember, milyen mulasztása? Érdekel? Vagy ez legyen superdarwin folyamat? Ha nem tudja megoldani, haljon meg?

Fotó: Domonyai András

Ok, azt mondod ne bányásszon, ne termeljen ki fát az ember, hanem éljen a dzsungelből mint az ősei(nk). Na igen, de van gyógyszer, születésszabályozás, oltás, orvos, ha kevés is. Tehát nem hal meg. Magyarán nem öt embert kell eltartania a dzsungelnek, hanem ötezret. Azt sem tudod, hol a kongói dzsungel, és beleszólsz? Tehát, hogy ne haljon éhen, neked fog bányászni, szőni, varrni dolgozni a helyben szokásos bérért az ismeretlen fekete ember. Te meg nagy fehér öntudattal elmondod, mi a jó?  Hogy miért ott termeltet  és vásárol fel gyémántot, aranyat, tantált és uránt a gonosz, nemzetközi multi ördög néhány dollárért? Mondd el kérlek, Te melyik percdíjat választod?

Európa kényelmes karosszékből szemlélve próbálja védeni a Föld többi részét. Értem a jószándékot. Európa az 1200-as években 70%-ban erdőség volt. Vissza akarunk térni oda? Tényleg azt gondolja bárki komolyan, hogy az egész Föld vidám faluközösségek rendszerével környezettudatosan el tudná tartani magát? Ma, most, már 2017-ben? Ne vicceljünk.

Európa nagyjából normális életszínvonalat biztosít a polgárainak, és Európán most az un. Nyugati civilizációt értem, Melbourne-től Moszkváig, Krakkótól Torontóig.

A nemzetközi világgazdaság folyamatai a keresleten alapulnak, a hatékonyságon és a vásárló, megrendelő igényein, az egyre nagyobb jóléten és kényelmen. Az egészségügy fejlődése az elmúlt 70 évben robbanásszerű népességnövekedéshez vezetett. A globális világgazdaság folyamatai mégis úgy alakultak, hogy az általános jóléti mutatók, a szegénység jelentősen csökkent az elmúlt 30 évben, a hatalmas embertömeg ellenére. A termelési hatékonyság, az innováció, a technológia és a logisztikai fejlődése tette ezt lehetővé. A gyár, gyártás, hogy hatékony és olcsó legyen, technikát és technológiát igényel, fémet, áramot, embert. Az ember fizetést kap és avokádót vesz, a rengeteg  pénzkereső ember elkezd rengeteg olcsó szappant venni, amibe rengeteg pálmaolaj kell. Műanyag palackban veszi az olcsó cukros vizeket, mert a műanyag olcsó, a cukor és a mesterséges édesítőszer olcsó.

Fotó: Domonyai András

Üvegpalackban is vehetne mangólevet. Nincs annyi mangó a földön/kivágjuk a dzsungelt és mangót termelünk. Áramot is szeretne, amihez a fenséges Kongó folyón építenek gigantikus erőművet. Kenya csendes vulkánjait fúrják meg, hogy földhővel áramot termeljenek. A kietlen Turkana sivatagba 500 szélturbinát telepítenek, a lapátokat közúton szállítják egyesével a Mombasai kikötőből onnan 1100 kilométerre.

Amiről írok mindez, pénz, bánya, út, hajó, fizetés, élelem, szállás, üzleti terv, bevétel, kiadás, megtérülés végtelen kapcsolatai. Minden egyes folyamattal bele kell marnunk itt is a Föld szövetébe, ahogy az északi féltekén az ember már megtette. Rombolnunk kell a természetet, hogy az ember, és minden ember egyre inkább emberhez méltó körülmények között élhessen. Mondd, te hol vágnád el a láncot, hogy ne essen szét az egész?

Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Paszuly facebook oldalát, itt megteheted. Instagramon is követhetsz.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.