Büdös hal rakva - bacalhau tepsiben

Az elég vicces, amikor az ember attól lesz nagyon boldog, hogy vásárolhat fél kiló büdös halat. Amit úgy hoz haza, hogy útközben kétszer beleszagol a szatyrába, hogy mi a fene romlott meg. Amelynek szaga annyiszor vágja hasba, ahányszor benyit a kamrába. És mégis boldog, mégis örül, hogy hozzájutott egy kevés büdös kincshez.

A bacalhau a portugálok nemzeti eledele, szárított sózott tőkehalat takar az elnevezés. Általában nem aprózzák el, hatalmas darabokban árulják. Elképesztően óriás darabokban. Állítólag minden portugál háziasszonynak a kisujjában van 365 bacalhau-os recept, hogy minden napra jusson egy, de egy becsületes séf akár 1000 -féle ételt is tud készíteni belőle.

Büdös halat a budapesti Nagyvásárcsarnokban vásároltam, ahol rendszeresen szoktak „országnapokat” tartani. Papírforma szerint ilyenkor bemutatják az országra jellemző termékeket, alapanyagokat, ezeket természetesen meg lehet vásárolni.

Az igazság ezzel szemben az, hogy mindig van csomó szappan, kerámia, textil, szóval mindenféle nem romlékony áru. Közben pedig elvétve egy-két izgalmas élelmiszer, ha az embernek szerencséje van. Ha közeli országról van szó, termelők is jönnek, Erdélyből mindenképpen. Távolabbi országokból meg kell elégednünk azokkal a boltokkal, amelyek amúgy már itt vannak Magyarországon.

A magam részéről ritkán nézek ki ezekre a vásárokra, annyira nem jók, mint lehetnének. A portugál napok a bacalhau miatt mozgattak meg. Annyira, hogy először korábban mentem ki, és aztán még egyszer, a meghirdetett héten.

Persze ugyanaz volt, mint szokott: szappanok, most éppen parafából készült pénztárcák, borok. Szardíniakonzerv, de sajnos, nem a kedvenc fajtám. Meg ami engem is érdekelt, a bacalhau. Na nem óriás darabokat árultak, hanem nyesedéket, kis tálcákon félkilónyit.

Ebből készült a zöldséges rakott tőkehal. Az első olyan finom lett, hogy ismételtünk, aztán meg elfogyott, megunni nem tudtuk.

Amúgy nyugodtan lehet kreatívoskodni, ez is olyan étel, amibe mindent bele lehet tenni, amit otthon találunk. Először nyers hagymaszeletekkel készült, másodjára a maradék hagymalekvárt hasznosítottam. Először nem volt benne kaliforniai paprika, aztán azzal is megszórtam.

A büdös halat Lantos Judit gyönyörű kerámiatányérján tálaltam.

Hozzávalók:

25 dkg bacalhau
30-40 dkg krumpli – most még apró újkrumpli
2-3 lila hagyma vagy 4-6 ek hagymalekvár
1 kaliforniai paprika
6 ek zsemlemorzsa
2 ek apróra vágott zöldfűszer (bazsalikom, oregáno, petrezselyem, tárkony, kapor, stb)
5 dkg vaj
2,5 dl tej
2 babérlevél
1 gerezd fokhagyma
2 ek olaj
só
bors

A bacalhaut előző este beáztattam vízbe. Amikor eszembe jutott lecseréltem a vizet (összeset 5-6 alkalommal.) A nyesedék kiáztatására elég volt ennyi idő, de ha nagy darabokhoz jutunk, minimum 1 nap kell áztatni.

Másnap délben kiolajoztam egy tepsit, a krumplikat megmostam, félbevágtam (ha már nagyobbak, nyilván szeletelni kell), és beborítottam vele egy kisebb tepsi alját. A krumplikon eloszlattam a csíkokra vágott kaliforniai paprikát, és 200 fokos sütőben 20 percig sütöttem.

Közben a tejet felforraltam, babérlevéllel, borssal, fokhagymával ízesítettem, és ebben főztem a tőkehalat körülbelül 15 percig.

Míg ezek készültek, a vajat megolvasztottam, és ráöntöttem a morzsára, majd jól összekevertem a zöldfűszerekkel együtt.

Kivettem a tepsit, a paprikákra halmoztam a halat, a maradék kevés tejet ráöntöttem, miután a babérleveleket kiszedtem. A halakra került a hagyma (hagymalekvár). A tetejét beborítottam a darabosra gyúrt morzsával.

Visszatoltam  sütőbe, és további 20 percet sütöttem.

Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Paszuly facebook oldalát, itt megteheted. Instagramon is követhetsz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.