03/20160
Muroktorta van?
Fotók: Krumpli Béla
Kolozsvár kb olyan ütemben fejlődik, gyarapodik izgalmasabbnál izgalmasabb programokkal, helyekkel, mint mondjuk Budapest kis- és nagykörút közé eső része. A hasonlatot csak azért írtam le, hogy annak is legyen elképzelése, aki soha nem járt ott, viszont romantikus elképzelései vannak az évszázadok óta változatlan erdélyi tündérkertekről.
Szerencsére azonban Kolozsvár is fejlődik, változik: egészen biztosan az egyik legizgalmasabb, legmenőbb, legmerészebb erdélyi város.
Szívesen szerveznék buszos kirándulásokat, hogy mindenkinek megmutassam, mennyire jó hely. Egyfelől. Másfelől úgy vagyok vele, mint anya a gyermekével: ha valaki rosszat szólna róla, a torkának ugranék. Így elmaradnak a buszos kirándulások, de roppant boldog vagyok, ha ismerősök azzal keresnek meg, hogy utaznak, és ajánljak helyeket.
A lista pedig állandóan bővül. Ha hazamegyünk, nekünk is egyre jobban be kell osztanunk az időnket, hogy mindenkire és mindenre jusson. Legutóbb négy új helyre is eljutottunk, ezeket is csak ajánlani tudom.
Az A la Tarte tavaly ősz óta várja a vendégeket. Kis bájos, francia hangulatú hely a Király utcában. Ahogy a neve is mutatja tartokat, quicheket sütnek helyben. Van édes és sós, húsos és húsmentes. Ha valami könnyű ételre vágytok, ott a helyetek.
Kolozsvár legdizájnosabb helyei közé tartozik a két steampunk bár, a Szentegyház utcai Enigma és a Petőfi utcai Joben. Bámulatosan ötletes megoldások, izgalmas részletek, ez az a két hely, ahova mindenképpen menjetek el!
A Koffer nem most nyílt, nekünk maradt ki eddig. Könyvesbolttal egybekötött kávézó, ahol ráadásul kézműves sört is kínálnak, és a cukrászdai kínálattól eltérő, finom süteményeket. Ez utóbbiakat az Emma Cremaban készítik, a város egyetlen izgalmas, nem hagyományos cukrászműhelyében. Ha valaki jó kávéra vágyik, és minőségi süteményre, ide menjen.
Mikor mi voltunk, éppen a muroktortát ajánlották. Amit amúgy soha nem jutott eszembe kérni, de otthon minden más. Megkóstoltuk tehát, és azonnal rá is szoktunk.
Bár százmillió fajtája van, én azokat szeretem, amelyekben nem csak a fahéj, szegfűszeg érződik. Nálunk a kínai ötfűszeres a kedvenc, újabban a fűszerkeveréket is magam csinálom. Frissen őrölve ezerszer illatosabb, aromásabb lesz mint a bolti változat.
Hozzávalók:
30 dkg reszelt répa
25 dkg liszt
2 tk sütőpor
0,5 tk szódabikarbóna
1,5 tk kínai ötfűszer
0,5 tk só
3 tojás
14 dkg cukor
1,2 dl napraforgóolaj (esetleg olíva)
12 dkg tejföl
1 tk vaníliakivonat
A tetejére:
40 dkg mascarpone
1 dl tejföl
1 ek narancsvirágvíz
10 dkg porcukor
A lisztet összekeverem a sütőporral, szódabikarbónával, a kínai ötfűszerrel és a sóval. A tojást, a cukrot, a tejfölt, az olajat és a vaníliakivonatot enyhén felverem. Beledolgozom a lisztes keveréket, majd a répát is.
Egy 23 cm-es tortaforma aljára sütőpapírt teszek, oldalát kikenem vajjal. Beleöntöm a masszát. 180 fokra előmelegített sütőben kb 35 perc alatt megsütöm. (Érdemes tűpróbát végezni.)
Ha megsült, kiszedem a formából, és teljesen kihűtöm.
Közben elkészítem a krémet: a tejszínből habot verek, majd összekeverem a mascarponéval, a cukorral és a narancsvirágvízzel.
A tortát kettévágom. Az alsó lapot megkenem a krém felével, a másik lappal beborítom, és a maradék krémet rákenem.
Jót tesz neki, ha néhány órát érik a hűtőben.
Ötlet innen.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon is!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.