A nyár meglepetése: hal szaramurában

Fotó: Krumpli Béla

Idén nyáron csodás helyeken nyaraltunk, ott, ahol szinte a madár se jár, pedig messze sincsenek, és annyira szépek, hogy érthetetlen ez a mellőzésük. Hacsak nem az az oka ennek, hogy Romániában vannak, ahova az ember nem megy, hiszen..., és ide mindenki gondolja bele a saját érveit. Én meg már azt gondolom, hogy leginkább kitolunk magunkkal, mert csodás látványtól és élménytől fosztjuk meg magunkat.

Persze én sem voltam mindig ilyen bölcs, remélem, megírom egyszer az egész utat, és akkor azt is, hogy az én fejemben mi élt a Kárpátokon túli területekről. A Kazán-szoros vidéke azonban vonzott szerencsére, Az arany ember óta, mert Jókai elég szépen írta le, hogyan tör utat magának a Duna a sziklák között. Már akkor sem volt túl olvasmányos ugyan, tavaly, amikor újra akartam olvasni, egyenesen élvezhetetlennek tűnt olykor, de mégis, az az első fejezet, az nagyon szép. Már nem az írás, hanem a jelenség. (Aki nagyon szomorú azért, amiért a gyereke nem rajong Jókaiért, annak ajánlom, hogy most, felnőtt fejjel próbálja elolvasni ismét.)

Szóval elutaztunk Orsovára, hogy megnézzük a Dunát. Ami persze nagyon más, mint Jókai korában, mert megépült a Vaskapu kettő, ezért eltűnt Ada Kaleh szigete, meg Orsovát is újraépítették, viszont a Duna így sokkal impozánsabb, méltóságteljesebb lett. Már-már olyan, mint egy tenger, csak homokos partja nincs.

Orsovánál, kompenzálandó a múlt szépségeit, építettek egy mesterséges szigetet, azon meg van egy étterem, ahol elképesztően finom, Dunából fogott halas ételeket kínálnak, mellé meg jóféle borokat, amiket öröm kortyolgatni. (Romániában ez azért nem mindenhol egyértelmű, ott sör és pálinka legyen, esetleg kóla a bor mellé.)

Nos, hát itt rendeltem ezt a furcsa nevű ételt, és meg voltam győződve, hogy marinált halat kapok. Elég nagy volt a meglepetés, amikor megláttam, aztán még nagyobb, amikor megkóstoltam. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ez volt a nyár gasztro-meglepetése.

Azt persze mondanom sem kellene, hogy ehhez csak nagyon finom, ízes paradicsomot vásároljunk, és a paprika sütését se hagyjuk ki. Szükség van azokra az ízekre, amelyeket a nap hoz ki a paradicsomból, és a sütés a paprikából.

Hozzávalók:

1 kg halfilé (valamilyen ízesebb édesvízi, esetleg tengeri, semmiképpen nem zacskós)
50 dkg finom, édes paradicsom
2-3 db pritamin, vagy kápia paprika
1 ágacska csombor, vagy kakukkfű
1 nagy fokhagymagerezd
só, bors

A paprikát felvágjuk két-három darabba, tepsibe tesszük, és 200 fokon 30 perc alatt megsütjük. 10 percig letakarva pihentetjük, majd lehúzzuk a héját és apró kockákra vágjuk.

A halat grillen, vagy minimális olajon, serpenyőben megsütjük, félretesszük.

A paradicsomokat pár percig forró vízbe dobjuk, lehúzzuk a héjukat, apróra vágjuk.

Egy edénybe öntjük az apróra vágott paradicsomot és a paprikát, sózzuk, megszórjuk frissen őrölt borssal és kb 10 percig főzzük.

Elzárjuk a gázt, elkeverjük benne a zúzott fokhagymát, majd beletesszük a halszeleteket és ideális esetben 4-5 órát pihentetjük, hogy összeérjenek az ízek.

Friss kenyérrel tálaljuk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.