Tour de Serpenyő 2014: aligot

Fotó: Krumpli Béla

"Michael Rogers jókor indítva, egy szökevénycsoportot megtámadva nyerte meg a Tour de France 16. szakaszát. Vincenzo Nibali maradt sárga trikóban.

A Tour mezőnye a hétfői pihenőnap után kedden már a Pireneusokban tekert, hogy teljesítse az idei leghosszabb, 237,5 kilométeres szakaszt. Az etap a végére tartogatta az igazi nehézséget, az 1755 méter magas Port de Bálesra  20 kilométeres emelkedő vezetett" - írták a tegnapi napról a Sport Gézán.

A terep egyre nehezebb, és bár úgy tűnik, Nibali már megnyerte a Tourt, azért ma meg holnap a hegyi befutós szakaszon figyelnie kell.

A mai szakasz Saint-Gaudens-ből indul és Saint-Lary-Soulan Pla d’Adet-ba tart, a Midi-Pyrénées régióban. Gasztronómiájáról volt már szó tavaly is.

A mai recept igazán nem bonyolult, távolról figyelve úgy tűnik, mintha sajtos krumplipüré lenne, mifelénk biztosan így neveznénk, és kicsit lesajnálnánk. Miután francia jellegzetességről van szó, ennél persze sokkal több, különálló étel, nem köret. Állítólag ez is a szerzetesektől ered, a 12. századból. Amikor télen zarándokok érkeztek egy-egy kolostorba, mindig megkérdezték, van-e valami aliquid, azaz ennivaló. A altin eredetű szóból lett később az aligot, ami eredetileg kenyérmorzsából és olvasztott sajtból állt. Az évszázadok alatt alakult át, finomodott.

Peter Mayle Még mindig Provance című könyvében így ír az aligotról: "Környékbeli specialitás – mondta (Michael Bras – a szerk). Mi aligot-nak nevezzük. Legyünk óvatosak az aligot-val. Bámulatosan finom, az állaga krémszerű és meglepően sűrű. Majdnem annyira, mint a karamella. Olyan könnyen csúszik, hogy vétek lenne kihagyni a második adagot. Beletelik egy kis időbe, mire az embernek az a semmi másra nem hasonló érzése támad, hogy valami szorosan a bordáira tapadt.
(...)
Az aligot ideális étel, ha nyolc órát dolgoztunk keményen a földeken, esetleg egész nap síeltünk, vagy tizenöt mérföldet sétáltunk. Sajnálatos módon akkor is ugyanolyan finom, ha a legmegerőltetőbb feladatuk aznap a vacsora előtti átöltözés volt. Különösen élmény volt alapvető, parasztos fogásra lelni egy ilyen gasztronómiailag kifinomult választékban. Furcsa, de megnyugtató: emlékeztetett rá, hogy a finom ételnek nem kell szükségszerűen bonyolultnak lennie.”

A franciák tome d'Aubrac sajttal készítik, ám ha ennyire ragaszkodnánk az eredetiséghez, lássuk be, soha, egyetlen olyan francia recepttel sem próbálkozhatnánk, amibe sajt is kerül. Amúgy meg mindenhol azt írják, hogy cheddarral is elkészíthető.

Hozzávalók:

1 kg krumpli
60 dkg cheddar
3-5 dkg vaj
2 gerezd fokhagyma
1 dl tejföl
1 dl tejszín
só, bors

A krumplit megpucolom, megfőzöm és összetöröm a vajjal. Visszateszem alacsony lángra, hozzákeverem a tejfölt, a tejszínt, a zúzott fokhagymát és a sajtot, és keverem-keverem, míg a sajt elolvad, és az egész puha, habos nem lesz. Sózom, borsózom és azonnal tálalom.

Holnap chilii következik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.