Mandulás, mogyorós, diós. Csók

Fotó: Krumpli Béla

Ha régi szakácskönyveket, receptes füzeteket lapozgatunk, feltűnően sok olyan süteményt találunk bennük, amelyben nincs liszt.

A régi magyar konyhában rengeteg darált mandulát, diót, mogyorót használtak, sokszor liszt helyett is. Így készültek a tortalapok, kekszek, puszedlik, szeletek, halmok és csókok. Vagy csókocskák. Volt, amibe az egész tojást beletették, de sokszor a maradék tojásfehérjéből sütöttek, és kandírozott gyümölccsel, vagy fűszerekkel ízesítették. Gyakran szórtak bele reszelt csokoládét is. Ha vaj is került bele, puhább volt, mások meg ropogósak.

Ezek a csókocskák a ropogósak családjába tartoznak. Jól záródó dobozban hosszú ideig elállnak. Ha kerek lapnak sütjük ki, valamilyen krémmel tortaként is megállja a helyét. Glutén- és laktózérzékenyek is fogyaszthatják, illetve xilittel is el lehet készíteni.

Hozzávalók:

20 dkg mandula (vagy dió)
15 dkg cukor
6-7 dkg csokoládé
2 tojásfehérje
1 kk őrölt gyömbér

A mandulát száraz serpenyőben megpirítom, majd miután kihűlt az aprítógépben apróra vágom a csokoládéval együtt. A tojásfehérjét elkezdem habbá verni. Amikor már habosodik, apránként hozzáadom a cukrot is, és kemény habot verek belőle. Óvatosan beleforgatom a csokoládés mandulát, beleszórom a gyömbért. Vékonyan olajozott tepsire kiskanállal halmokat rakok, és 100 fokra előmelegített sütőben egy órán keresztül szárítom.

A recept megjelent a wellingtoni Hírmondó februári számában is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.