Puliszka deluxe: fügével, kecskesajttal

Fotó: Krumpli Béla

A nagy füge-imádatommal annyira elvagyok, hogy tényleg elképzelhetetlen számomra, hogy létezik olyan ember, aki nem szereti. Eszembe nem jutott megkérdezni kedvenc volt főszerkesztőmet sem, csak azon kuncogtam magamban, hogy végül is logikus sepsiszentgyörgyi embernek puliszkát készíteni reggelire, ő biztosan ritkán eszik ilyet.

Persze S nagyon rendes, és amikor mondtam neki, hogy fügés puliszka készül, nem szólt egy szót sem. Csak a végén árulta el, hogy ő tulajdonképpen nem szereti a fügét, de így, puliszkával és kecsketúróval ízlett neki. Mostanában több embert sikerült meglepnünk olyan alapanyagokból készült ételekkel, amelyekről azt gondolták, nem szeretik, és közben kiderült, hogy mégis.

A kecsketúrót Kolozsvárról szerzem be. Az annyira finom, hogy minden fogadalmam ellenére - miszerint nem cipelünk ételt - ebből mindig muszáj hoznunk. Persze kecskesajttal is helyettesíthető.

Hozzávalók:

1,5 dl kukoricadara
10-15 dkg kecsketúró/kecskesajt
8-10 szem füge
só
1 tk őrölt rozmaring

A kukoricadarát beleszórom 4,5 dl fövő vízbe, sózom, beleszórom rozmaringot, és állandó kevergetés mellett jó keményre főzöm, majd kiborítom egy tálcára. Késsel elsimítom kb 1 cm vastagságúra. Megvárom míg teljesen kihűl, és megdermed. Ekkor nagyobb kockákra vágom, és száraz serpenyőben megpirítom mindkét oldalát.

A puliszkakockák telejét megszórom kecsketúróval, ráhelyezem a nyolcba vágott fügéket, és 200 fokra előmelegített sütőben kb 15 perc alatt megsütöm. Azonnal tálalom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.