Kandírozott gyömbér

Fotó: Krumpli Béla

Szeretem a kandírozott gyömbért, minden évben késő ősszel, vagy a tél elején készítek egy adagot. Kitart tavaszig, ezt csak úgy eszegetni, egyiket a másik után, nem lehet, a boltinál ezerszer erősebb. (Nem tudom, mit csinálhatnak a boltival, talán napokig főzik, míg a csípősség jelentős része kifő?) Megfázáskor remek gyógyszer, karácsonykor gasztroajándék.

Idén egyik felét cukorba forgattam, és megszárítottam, másik részét a szirupban hagytam, jó lesz süteményekbe.

Egy kritikus része van a dolognak: a gyömbér hámozása, na olyankor mindig megfogadom, hogy többet soha, majd szerencsésen megfeledkezem erről. Egy kilót még soha nem vásároltam, idén hetven dekából készült, fél kilónál kisebb mennyiségből nem érdemes nekiállni. Ha fél kilónál kisebb mennyiségből készülne, a 3-szor 10 dkg cukrot csökkenteném 7 dkg-ra.

Hozzávalók:

gyömbér
fele annyi cukor, mint a gyömbér mennyisége + 3-szor 10 dkg
+ egy kevés a végén

A gyömbért megpucolom, apró darabokra vágom. Ráöntöm az első adag cukrot és annyi vizet, amennyi éppen csak ellepi. Kb. 40-60 percig főzöm, míg a gyömbér üveges lesz. Elzárom a gázt, hagyom kihűlni. Másnap ráöntök tíz dkg cukrot, felfőzöm, elzárom a gázt, hagyom kihűlni. Ezt még kétszer megismétlem - vagyis összesen négy napig készül.

Ha kihűlt a negyedik napon is, leszűröm, kristálycukorba hempergetem, és egy tálcán megszárítom, majd jól záródó dobozba/üvegbe teszem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.