14
01/2009
12

Kukoricadarából nem lesz puliszka:)





Ez a tény mostanában derült ki számomra is, amikor anyukám szárhegyi nagybátyjának lekicsinylő megjegyzését meghallottam, amely szerint amit mi főzünk, az nem puliszka, az „csak” kevert.

Emlékszem, a rendszerváltást követően mennyire ujjongtak az erdélyi asszonyok, amikor megjelent a boltokban a „magyar” kukoricadara. Abból pillanatokon belül lehetett csomómentes puliszkát főzni, vége volt a kínlódásnak, ami alatt csak keverte-keverte az ember lánya a puliszkát, ami szinte érezte, hogy nem avatott kezekben van a fazék, és semmi esetre sem akart csomómentessé válni. Azóta én is kizárólag darából készítettem, és meg sem fordult a fejemben, hogy mindenkit átverek, akit túrós puliszkával kínálok.

A puliszka Romániában alapétel, egyes vidékeken kenyér helyett fogyasztják. De puliszka kerül a tokány mellé, a gombapaprikás is azzal az igazi, és a halakhoz is azt kínálják. Gyerekként roppant élveztem, amikor Székelyföldön kiborították a hatalmas fazékból a puliszkát, és cérnával vágták – otthon ilyet nem láttam.

Mivel a puliszka kikeverése nem könnyű, erő kell hozzá, anyukám nem is készített ilyet, ez a feladat a Kolozsváron tanuló unokaöccsére hárult. Amikor Elemér elvégezte az egyetemet, akkor ettünk igazi puliszkát, amikor az apukája jött látogatóba. Édesapának a keverés nem jelentett különösebb kihívást:)



Az „eredeti” recept szerint két-három liter fövő vízbe öntenek 60 dkg malomban őrölt, gondosan átszitált puliszka-, azaz kukoricalisztet. Amikor a víz megint főni kezd, a puliszkakeverővel a liszt közepébe fúrnak egy lyukat, és 15 percig főzik. (A puliszkakeverő fából készül, két cm átmérőjű, kb. 30 cm hosszú rúd – kicsit megfaragva, formázva, ezt otthon készítették a férfiak.) Ha kész, a léből leöntenek egy keveset, és félreteszik, és óvatosan keverni kezdik. Szépen, komótosan, bentről kifele haladva, esélyt nem adva a csomóknak. Apránként engedik a középen még „nyers” liszt közelébe a főzőlevet, és keverik-keverik, mígnem egységes masszát nem kapnak. Ha túl kemény lenne, a félretett léből apránként hozzátöltenek. Kiborítják egy vágódeszkára, kicsit hűlni hagyják, majd lehet vágni kifeszített cérnával.

A túróspuliszkához picit puhábbra keverik a masszát, és kanállal egyengetik a szalonnazsírral kikent lábosba, majd szórják meg juhtúróval. A tejes puliszkához a forró puliszkára hideg tejet öntenek, és kanállal eszik. Igazi tehéntejjel fejedelmi vacsora.

Nyaranta, tábortűz mellett a parázsban szokták készíteni a túrós puliszkát. A kész puliszkából gömböket formálnak, közepébe teszik a juhtúrót, és bedobják a parázsba. Amikor a gömböknek kérge lesz, lehántják a külső, megégett burkát, és marad a semmivel össze nem hasonlítható ízű, puha, illatos, krémes, töltött puliszkagömb.

Létezik még eresztett puliszka is, ezt szintén lisztből főzik. A puliszkalisztet, mennyiségéhez képest négyszeres, enyhén sós, fövő vízbe állandó keverés mellett szórják egyenletesen, és amíg meg nem főtt, csak keverik, keverik. Ebben az esetben nagyobb eséllyel lesz csomómentes, viszont a fövő puliszka igen veszélyes tud lenni, könnyen megégethetjük a kezünket, arról nem is beszélve, hogy a tűzhely körül mindenről lehet vakarni a robbanó puliszka maradékát.

A kukoricadarából nem lehet jó puliszkát készíteni, mert a középen vízzel nem érintkező nyers dara keverés közben nem puhul meg azonnal, és ropogni fog a fogunk között. Ami abból készül, az a kevert.

Mióta mindez kiderült, próbálkoztam boltban kapható kukoricaliszttel, de túl apróra van őrölve, megint nem az általam elvárt állagú lett a puliszka, a csomókról nem is beszélve.

Anyukáméktól kértem jó lisztet, majd jelentem, hogyan boldogultam… Addig is kevertet készítek, még senki nem háborgott ezért a kis csalásért:)

A képeket innen és innenkölcsönöztem, köszönöm!

A bejegyzés trackback címe:

https://egigeropaszuly.blog.hu/api/trackback/id/tr575593837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fűszeres Eszter 2009.01.14. 12:23:00

Hú de jó kis írás!
Lehet kapni házi malmot, ha jól emlékszem 8000 forint körül, de nem vagyok benne biztos, hogy a kukoricát is elviszi. A búzát biztosan.
Én is emlékszem pár gyerekkori puliszkámra, de így utólag azt hittem, hogy a víz miatt, vagy ki tudja miért más..
Na mindegy, én azt is szeretem, igazihoz meg nem hiszem, hogy hozzájutok a közeljövőben!

Mirelle 2009.01.14. 12:31:00

Jó volt olvasni. :)

Mamma 2009.01.14. 12:39:00

Ez valóban hasznos kis poszt volt!:-), köszönöm!
Kutyából nem lesz szalonna, ez lehetne az alcíme:-))

Már én is régóta regélek arról a polenta kapcsán, hogy nem mindegy, milyen darából főzzük. Magyar kuk.darából nekem még sosem sikerült igazi polenta, rossz esetben össze sem áll, vágni sem lehet. Mindig legyintést kapok és elintézik azzal, hogy "nagyzolok" :):)

Eszter, sajnos nem csak a malmon múlik (bár a szemcseméret is fontos), hanem a termőhelyen, mivel akárcsak a búzánál, ennél is óriási a minőségi különbség. Eleget írtam róla, de dehogyis akarok én senkit sem meggyőzni:-)

Aki meg nem tud erdélyi puliszkát, olasz polentadarát (továbbmegyek: olasz durumdarát) beszerezni, addig marad a magyar, és kevert darát főz addig is!!:-))) Hajrá!! Az is finom a maga módján!:)

gabojsza 2009.01.14. 13:49:00

Elég a kínzásból! Megyek puliszkát (sajnos csak kevertet) főzni! :-)))
Picilány a tejes puliszkáért van oda, pedig itt tanulta:-)

chilii 2009.01.14. 14:11:00

Nekem a biopontos kukoricadara nagyon bejött, azt tudom ajánlani! próbáljátok ki!

Receptgyűjtő 2009.01.14. 16:13:00

Hű, hát ezt jól összehoztad!
Nem tudtam elképzelni, mi a baja az enyémnek, hogy nem úgy sikerül, amilyennek lennie kellene! Most már tudom.

Judit 2009.01.14. 20:56:00

Megint milyen jót 1rtál!
Nálunk anno, szegény Édesapám volt a puliszkafőző, volt szögletesre faragott puliszkatörőnk.Eresztett puliszkát a tejesnek főzőtt és a túrósnak, máskor, csirke-, gombaparikás mellé a rendeset.
Hogy milyen -sajnos-már csak emlékeket hívtál elő...
Most már én is csak "kevertet", főzők.
Köszönöm a szép írást!

Mindennapi Manna 2009.01.14. 23:03:00

Köszönöm mindenkinek.
Eszter, nem tudom, működik-e a házi malom, de ha legközelebb megyek haza kifaggatok mindenkit, aki jobban ért hozzá, mint én:)
Mamma, szerintem is függ attól, hogy hol terem a kukorica, búza...

Ottis 2009.01.15. 14:43:00

Nálunk is mindig édesapám készíti a puliszkát,anyut még soha nem láttam puliszkát készíteni. Nálunk üstben készül és amikor még gyerek voltam málnával, lekvárral vagy cukrozott mákkal is ettük a puliszkát. Imádtuk amikor nagymama desszert gyanánt puliszkát málnával szolgált fel.Szüleim mg mindig hetente esznek lekváros puliszkát,mert nagyon szeretik.Jó a bejegyzés egyébként!

Anonymous 2011.11.17. 16:55:32

Gombapaprikás puliszkával, számomra első osztályú kaja, mindjárt neki látok csak most párolt savanyú káposztával fogom készíteni, ezzel is nagyon-nagyon finom, vagy készítettem már hagymás-paprikás zsírral is. Persze csak a mi Magyar kukoricadaránkból, de úgy is finom. Amikor Erdélybe járok, mindig puliszkát kérek, ha olyan helyen járok. Az az igazi az biztos.

Seafalcon 2011.12.04. 13:38:23

Sok puliszkát eszünk, darából. A kis jövőbeli menyem szerint a magyar darából nagyon jót lehet készíteni, pedig ő bukaresti román kislány!

Lehet ám az is, hogy azóta a dara minősége esetleg megváltozott, mert régebben nagyítóval kellett keresni, most meg állandóan van.

Jó az írás, még így 2 év távlatából is!

Mindennapi Manna 2011.12.04. 15:15:09

Darából sokkal könnyebb főzni, ez tény:)
süti beállítások módosítása