Megnéztük, hol lakik a koriander

A Kincsünk a piac egyik forgatásán Krmpl kitalálta, hogy jó lenne az árusokat valahol összegyűjteni, és elbeszélgetni velük. A piacon erre nem nagyon van lehetőség, ott dolgozni kell. Ötletét Bobálék felkarolták, és István meghívta őket.

A csapathoz csatlakoztam, és szeptember közepén elutaztunk Hévízgyörkre. (Szerencsénkre akkor még szép idő volt. A szöveget is akkor írtam még, azóta kicsit változott a helyzet. Szombaton Erzsiék ugyan még árultak érett paradicsomot, paprikát, de mondták, a késő őszi hideg megviselte a termést.)

Hévízgyörk gyönyörű, rendezett település Budapesttől 35 km van, a Galga völgyében fekszik, 3500 lakosa van. A községben utcajelző táblák, felújított templomok, és hátikosárral közlekedő helyiek fogadják az érkezőket. Szombat ide, vagy oda, a termést be kell takarítani.



Vendéglátóink, Bobálék, terített asztallal vártak. Miközben megkóstoltuk a házigazdáink idei barackpálinkáját, kolbászát és hurkáját, megérkeztek a többi árusok is, és elkezdődött a beszélgetés.



Mindenki mesélte a piaci emlékeit. Az idősebbek évtizedek óta járnak a Hunyadi térre árulni, miközben otthon művelik a földet. A fiatalok már dolgoznak, nincs idejük, energiájuk zöldséget is termeszteni. Legfeljebb a fuvarozásban, és nagy ritkán az árusításban segítenek. Az idősek beleszülettek a földművelésbe, és ugyan egyre nehezebb kapálni, gyomlálni, jól jön a nyugdíj mellé a kis kiegészítés. Jól esik szombaton a kikapcsolódás, mert a szombati „kimozdulást”sokszor annak érzik. Meg talán hiányozna is a piac…



Uzsonna után elindultunk kertet nézni. Találkoztunk a tyúkokkal, akiknek a tojását esszük. Megtudtam, hogy nem minden tyúkból lesz kotlós… A tojókat halálra tudják idegesíteni a kotlók, mert egész nap mondanak. Válaszul megverik őket.



Bobálék a krumplit már kiszedték – szerencsére száraz volt az idő, szép tiszta a termés, nem kell megmosni. Ládákban várja a telet a kamrában. A hagyma is szárad már.

Paprika, paradicsom még nagyon sok van, bár ha jön a hideg, hamar tönkremegy a termés. Van zöld koriander is, rengeteg rozmaring, lestyán, petrezselyem, bazsalikom, kapor. A cékla, téli karalábé, káposzta gyönyörű. És most már láttam is, hogy a csicsóka valóban megnő kétméteresre.



A napot a borospincében zártuk, ahol megkóstoltuk István háromféle borát. Nekem a fehér ízlett a legjobban, de akadt rajongója a rozénak, illetve a vörösnek is:)

Még egy dolgot muszáj megemlítenem. Bobál István Hévízgyörk polgármestere. Ezt már korábban is tudtuk, néhány történet kapcsán ezen a szombaton is szóba került. De egész végig nem politizáltunk, annyira nem, hogy az sem derült ki, István milyen színekben indult! Jó volt így eltölteni egy fél napot, köszönjük!

A képek egy részét Tóth-Vadnai Gábor készítette, köszönöm neki is a közreműködést!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.