09/20082
Vessenek rám követ,
de én szeretem, amikor az Andrássy úton nem járnak autók. És azt is szeretem, amikor sok-sok biciklis kerülgeti a gyalogosokat, nagy türelemmel. A gyalogosok pedig nem szidják a sok-sok kerékpárost. Ha valaki útban van, a másik megáll, mosolyog, és megköszöni, hogy elengedik…
Szeretem, hogy olyanok is biciklire ülnek, akikről látszik, hogy más hétköznapokon nem teszik.
Szeretem, hogy az emberek megállnak, és bámészkodnak. Figyelnek a másikra, felemelik a fejüket.
Szeretem, hogy többen, többet mosolyognak, mint egyébként.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mammka 2008.09.22. 19:51:00
Olyan jó lenne több ilyen békés nap!!!
Gabriella 2008.09.22. 21:33:00
A biciklizés isteni!!! El sem tudnám nélküle képzelni az életet.
Féléves kislányom elöl az ülésben, a bicikli két oldalán a bevásárlástól dagadó táskák. Süt a nap és az élet szép!!!
Jó lenne sok ilyen anyukát látni.De persze én könnyen beszélek Hollandiából, hiszen itt még a körforgalom körül is bicikli út van.
üdv,
Gabriella