Pissaladière

Maradt egy kevés gőzölt hal, amivel kezdeni kellett valamit. Csak egyszerű pizzát sütni túlságosan egyszerű lett volna, viszont ha azt pissaladière-nek hívják, már egészen más:)

Merthogy ismét kéznél volt A francia konyha, és abban találtam. A könyvben ugyan szardella szerepel, és erre még csak nem is mondhattam azt, hogy majdnem az. Egy ilyen felelőtlen kijelentésért ugyanis félő, többen felszisszentek volna (jó, meglincselnek), és teljesen jogosan. A recept viszont szimpatikus volt, azt meg csak én tudtam, hogy mivel az igazi.

Amikor kivettem a sütőből, úgy tűnt, nagyon száraz, legszívesebben el is dugtam volna, de Krmpl meggyőzött, hogy a meccs alatt jó lesz a sör mellé. Végül kiderült, hogy a karamellizált hagymától kellően leves, és pikáns ízű sörkorcsolyát sütöttem.

Arról nem is beszélve, hogy nem ál-pizzával kínáltam a fiúkat, hanem majdnem igazi pissaladière-rel:)



Hozzávalók:

6 evőkanál olaj, és egy kicsi a kikenéshez
2,5 dkg vaj
egy csokor kakukkfű
1,75 kg hagyma (kicsit kevesebb volt itthon, de minél több, annál finomabb)
tengeri só
1,5 dkg szárított élesztő
120 ml langyos víz
1 kiskanál cukor
25 dkg liszt (nálam teljes kiőrlésű búzaliszt)
30 dkg hal (az eredetiben 12 szardella)
fekete magozott olajbogyó

A hagymát vékony szeletekre vágtam. Két evőkanál olajat, meg a vajat felforrósítottam, beletettem a kakukkfüvet, és hozzáadtam a hagymát. Sóztam, és lassú tűzön néha megkeverve, és nagyon kevés vizet hozzáadva főztem, majd a végén kicsit hagytam karamellizálódni.

A cukros langyos vízbe kevertem az élesztőt, és félretettem, körülbelül 10 percre, amíg habos lett. A lisztet, kis sóval, négy evőkanál olajjal és az élesztővel összekevertem, és 10 percig gyúrtam. Egy letakart tálban egy órát kelesztettem. (A meleg hely most nem volt kérdés.)

Egy tepsit kikentem volna kis olajjal, ha el nem felejtem. A tésztából kinyomtam a levegőt, vékonyra nyújtottam, betettem a tepsibe. Rászórtam a főtt hagymát, rámorzsoltam a halat, és a tetejére tettem a félbevágott olajbogyókat. Fél óráig tovább kelesztettem

A sütőt 220 fokra melegítettem, és a lepényt 25 perc alatt készre sütöttem. A nagyobbik felét kihűlve ettük, finom volt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.