Tésztába bújtatott zöldborsó

Úgy is szoktam főzni, hogy látok/hallok valamit, ami megtetszik, és akkor nekem azt feltétlenül el kell készítenem.

Így jártam ezzel a borsós tésztával. Semmi másra nem emlékeztem, csak arra, ahogy Györgyi barátosném mondja, hogy olyan tésztát szokott főzni, amibe bele tudnak bújni a borsószemek. Hát ez annyira kedves, hogy december óta emiatt vártam a friss borsót. Mert azt is hozzáképzeltem, hogy kizárólag frissből készíthetem el.

A borsót Krmpl fejtette, és amikor lefotóztam, mondta, hogy ezt mindenkinek mutassam meg, mert senki nem hiszi el, hogy konyhai munkát is szokott végezni. Pedig szokott, ezt én tanúsíthatom.



Hozzávalók:

negyed kiló zöldborsó (héjastól volt ennyi)
két deci tejszín
7 dkg márványsajt
5 nagy bazsalikomlevél
két evőkanál vaj
parmezán

valamilyen nagyobb lyukú tészta

A megtisztított borsót a vajban néhány percig pároltam, majd hozzáöntöttem a tejszínt, belemorzsoltam a sajtot. Két percig főztem, megszórtam az apróra vágott bazsalikommal. A sajt elég sós volt, nem kellett megsóznom.

A tésztát sós vízben megfőztem, leszűrtem, és összekevertem a tejszínes borsóval, majd a parmezánból zöldségpucolóval forgácsokat vágtam rá.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.