Vendégek a Paszulyon: A sólet egyszerű, elronthatatlan, tuti a siker

PT-ről már többször volt szó a Paszulyon. Eddig többnyire én meséltem róla, most azonban egy teljes bejegyzéssel örvendeztetett meg.

Tavaly egy budai étteremben a Márton napi ételek között hirdették a sóletet tarjával. Amikor megkérdeztem a picért, hogy az mitől sólet, sértődöttséggel vegyes lenézéssel közölte, hogy a hagyomány kedvéért szerepel az étlapon, és különben is, jobb, ha tőle tudom meg: tarjával sokkal finomabb.

Nos, PT írásából kiderül, hogy valójában mi a sólet. Ha a tarja van a középpontban, akkor kevesebb. Ha elfelejtjük a tarját, sokkal több, ráadásul szabadon lehet kalandozni, végtelen variáció létezik! A vega sóletről máris kijelenthetem: nagyon finom.

"Rendes zsidó családban az első veszekedés az ifjú férj és az újdonatúj asszonyka között azon szokott kirobbanni, hogy melyik család receptje szerint készüljön a maceszgombóc a levesbe. A második veszekedés apropóját a sólet adja.

A sóletet azért kellett kitalálni, mert a zsidó vallás szerint szombaton nem szabad tüzet rakni és főzni. De egy vallás sem ér meg pár ezer évet, ha nem reagál a valódi problémákra. A pékek felmentést kaptak a tüzelés tilalma alól, mert ha kialszik szombaton a kemence, akkor egy nap, mire újra bemelegszik. Úgyhogy a pékek szombaton is fűthették a kemencéjüket. A környező háziasszonyok pedig újrahasznosították a hulladék hőt, összerakták a sóletot, átvitték a pékhez, az rotyogott majd’ egy napot, és szombaton csak tálalni kellett. Ami megint csak megengedett.

Jöttek a cimboráim. Szoktam főzni nekik mindenfélét. A konyha kicsi, a lehetőségek végesek, úgyhogy olyat, ami egyszerre elkészül sokaknak. Lasagne, saláta, csülök pékné módra, toszkán paradicsomleves. Vagy sólet. A sólet egyszerű, elronthatatlan, tuti a siker.

Azért vannak nehezítések. A cimborák között már mindig akad vega. Húsevő számára követhetetlenek a finomságok. Esznek-e halat, tojást, tejterméket. Egyszer találkoztam egy borjút is fogyasztó vegával, de az más történet. És ha az ember egy krisnásnál akar bevágódni, akkor se tojás, se hús, se gomba.

Hosszas megfontolás után két sólet készült. Az egyik klasszikus stílusban. Előző délután beáztattam fél kiló csicseriborsót és egy kiló babot, aprószeműt, fele fehér, fele lila chillibab. Másnap reggel összevágtam két nagy fej hagymát, megpucoltam négy vastag szál répát, négy gyökeret, két nagy krumplit, egy fej fokhagymát és megsikáltam fél tucat tojást.

A klasszikus sólethoz összekevertem fél kiló babot egy fej fölkockázott hagymával, nyolcad kiló gerslivel (azaz hántolt árpa), és bepakoltam egy hatalmas vas lábosba úgy, hogy közibe raktam két répát, két gyökeret, egy krumplit egészben, beledugdostam a tojásokat, negyed kiló pulykacombot (igazából marhaszegy kellett volna) és negyed kiló füstölt libamellet. Szórtam bele szemes borsot, pár babérlevelet, pirospaprikát olajjal kikeverve, és fölöntöttem vízzel a tetejéig. Só nem kell, arra ott van a libamell.

A vega sóletbe belekevertem a csicseriborsót is, tojás és hús helyett pedig vastag karikákra vágott céklát tettem bele. Nekem a füstöltíz kell a sóletba, ezért ebbe locsoltam egy kis folyékony füstöt is, úgy fél decit.

Az egyik lábost az én sütőmbe raktam, a másikat a szomszédéba. Az enyémet fél óra nagyláng után (amikor hallottam, hogy már forr) minimálra vettem, a szomszédét 200 fokon indítottam, majd levettem 130-ra. Ippeg csak bugyogtak. 6-7 órát voltak bent, közben nagyjából óránként rájuk néztem, és két-három deci vízzel utántöltöttem. Semmi nem főtt szét, bár minden jó puha lett, kivéve a tojást. Amibe beszivárgott a lé, és barnára színezte a fehérjét. Az ízét leírni sem lehet. A cékla pedig legnagyobb megelégedésemre roppanós maradt. A következő alkalomra a csicseriborsót és a céklát standardizálni fogom a húsos sóletba is.

Hogy legyen összetevő-lista is, íme:

Klasszik személyenként:
10dkg bab
2,5dkg gersli
5dkg marhaszegy (vagy pulykacomb)
1 tojás
5dkg füstölt libamell (vagy bármi más füstölt liba)
5dkg zöldség (répa, gyökér, krumpli vagy bármi, ami bírja a főzést)
hagyma, fokhagyma
bors, babérlevél, pirospaprika, olaj

Vega személyenként:
10dkg bab
2,5dkg gersli
2,5dkg csicseriborsó
2,5dkg cékla
5dkg zöldség (répa, gyökér, krumpli vagy bármi, ami bírja a főzést)
hagyma, fokhagyma
bors, babérlevél, pirospaprika, olaj

Amikor Skype-on megosztottam anyámmal, hogy milyen a vega sóletem, azt állította, hogy jól hangzik, de ez nem sólet. Pedig ami nem sólet, az az ő kuktában előfőzött, disznócsülökkel ízesített bab tartalmú (amúgy finom) egytálétele. Sólet az, ami sokáig, nagyon lassan rotyog egy lábosban, és nincs benne disznó. És ez még csak a kezdet, lehet fokozni kuglikkal (lisztből és libazsírból gyúrva), töltött libanyakkal, egyebekkel."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.