Készülés a böjtre 2.

Azért, hogy ez az időszak ne változzon át kínná, a böjtre mindig felkészülök. Első lépésként eldöntöm, hogy melyik nap kezdem el. Erre naponta gondolok, elképzelem, hogy milyen jó lesz, tervezgetem, hogy miket eszem majd. Az nem működik, hogy majd holnaptól, mert akkor a tudatalattim ezt tárolja, és hiába jön el a másnap, bennem az van: holnap. Szóval egy adott napot jelölök ki. Nem tudom például hétfőn megkezdeni. Akárhányszor próbálkoztam az új hét, új élettel, soha nem jött össze. Végül engedtem:)

Előre eldöntöm azt is, hogy milyen fajta böjtöt akarok tartani. Szoktam „négynaposakat” beiktatni, olyankor négy napig csak iszom. Naponta 30 dkg cékla, 10-10 dkg sárgarépa és zeller levét kicentrifugálom, és ezt beosztom egész napra. Néha kortyolok egyet-egyet az üvegből, amit ilyenkor viszek magammal mindenhova. Közben megiszom két liter gyógyteát, amibe belefacsarom két citrom levét. És az ötödik nap nem esem neki a hűtőnek.

Cseresznyeéréskor néhány napig csak cseresznyét eszem, de azt annyira szeretem, hogy nem is számít igazán böjtnek. Ez eltarthat három naptól egy hétig is. Gyümölcskúrát még szoktam sárga-, illetve őszibarackkal és szőlővel is tartani, esetleg görögdinnyével.

A húsvéti nagyböjtöt tavaly csináltam végig először. Könnyebb volt, mint gondoltam, sőt, élveztem. Az idei hosszú farsangot követően természetesnek tűnt, hogy ismét belevágok, vártam is.

Ha böjtölök, nem eszem húst, sőt, állati eredetű fehérjét sem. Nem iszom alkoholt, és nem eszem édességet, illetve olyat, amiben cukor/méz van. A reggeli gyümölcsöt leszámítva az ebédet fogyasztom el két részletben, délben többet, a maradékot utána minimum három órával, és hat óra után már csak vizet, esetleg teát iszom. Ha valamiért nem sikerült másodjára is ennem hatig, akkor aznap úgy jártam:) De ez a harmadik naptól nem okoz gondot, nem leszek elviselhetetlenül éhes.



Amint azt már írtam, számomra a tisztítás is fontos, nem csak a húsmentesség, ezért ilyenkor viszonylag spártai módon étkezem. Az ebédjeim alapja többnyire a rizs és a hajdina. Valamelyikből főzök egy pohárnyit (két deci), és ízesítem. Fokhagymával, zöldséggel, fűszerrel. A rizst száraz edényben fehéredésig kevergetem, felöntöm három deci vízzel (rizstől függ, lehet négy deci is), beleteszem a zöldségeket, és lassú tűzön kevergetés nélkül megfőzöm. Nem sózom, hanem a végén cukormentes szójaszósszal ízesítem, illetve hozzákeverek egy evőkanál olívaolajat. Ha megunom, jöhet a hajdina, majd megint a rizs. A zöldfűszerek közül kedvencem a lestyános rizs, zöldségek közül általában olyat főzök bele, amit a vércsoport szerinti diéta számomra ajánl. Elképesztően finom a spenótos vagy a brokkolis rizs! Ha belekezd az ember, kiderül, hogy a végtelenségig lehet variálni, és különböző ízeket kikísérletezni.

Ha esetleg nagyon megunom mindkettőt, közbeiktatok néhány lencsenapot, sütőtöknapot, vagy egyszerűen megsütök néhány zöldséget, és ezeket fűszerezem.

Az édességet folyamatosan nem kívánom. Mire az ebédre kerül a sor, már éhes vagyok, és minden egyes hozzávalónak külön érzem az ízét. Mindig elcsodálkozom, hogy alapvetően minden édes, csak hozzászoktattuk magunkat a még édesebbhez. Ha mégsem bírnám már, akkor reggelire néhány szem fügét eszem, és az teljesen kielégíti az édesség utáni sóvárgásom.

Persze az ördög nem alszik, ilyenkor szoktam megkívánni mindenféle olyat, amit amúgy nem is eszem, de általában elég hamar le tudom beszélni magam mindenről. Tény, hogy miután már közel három hét eltelt az ideiből, tudom, hogy most nehezebb, mint egy éve volt. Egyrészt tavaly nagyon korán volt húsvét, nem volt ennyire tavasz „érzésem”, nem vágytam nagyon-nagyon a friss zöldségekre, az új ízekre. Másrészt nem volt még a Paszuly, és abban az időszakban a gasztroblogokat is ritkábban böngészgettem. Idén erre nem készültem fel, így gyakrabban kell figyelmeztetnem magamat, hogy én most egy ideig még nem eszem habos tortát:)



Egyik legnehezebb pontja ezeknek az időszakoknak a társasági élet. Az alkoholt még csak-csak megértik, de azt már sokan nem tudják különböző kommentárok nélkül lenyelni, hogy nem eszem. Pedig ezt mindig tisztázom előre. Megszoktam már a hárítást, és különösebben nem érdekel, hogy mit szólnak hozzá. Így döntöttem, és kész. (A családban idén két születésnap is a böjti időszakra esik, de tudok olyat főzni, ami belefér. Sőt, ilyenkor az történik, hogy mindenki kapkod a zöldségeim után.)

A főzés nem okoz gondot, bármit elkészítek anélkül, hogy csorogna a nyálam. Maximum még sótlanabb lesz minden, de az is megszokott, hogy ami nekem jó, az másnak általában sótlan. A Paszulyon tehát vannak mindenféle ételek, ezeket Krmpl jóízűen elfogyasztja. Azt meg látom az arcán, hogy mi mennyire finom, annak alapján nyugodt lelkiismerettel teszem fel a blogra.
Folyt. köv.

Böjtölök 1.
A böjt hatása és praktikái - 3.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.