Van itthon nyersanyag…

Már megint sikerült ici-picit túlvásárolnom magam, bár ez most annak is tulajdonítható, hogy elképzelések nélkül érkeztem a piacra. A koriander, az őszibarack, na meg a libamáj volt a képzeletbeli listán, a többi majd alakul, gondoltam.

Paradicsomot például egyáltalán nem akartam venni, van itthon kétféle. Viszont amikor megláttam egy tálban az apró sárgát és pirosat vegyesen, elvesztem. Ott még megmentett, vagy inkább elrettentett a nyolcszáz forint/kiló. Amikor viszont már majdnem elhagytam a piacot, megláttam egy öreg néninél egy kupacot. megkérdeztem mennyi, ő meg le sem mérte, ide adta szinte ingyen az egészet. Most tehát elképesztő mennyiségű paradicsom van itthon, feldolgozása folyamatban:)



A libamáj elkészítésével most ismerkedem. Múlt héten, Horányban került szóba, és mondta AA, hogy a Hunyadi téri csarnokban szokott lenni ragumáj, ami kicsit olcsóbb az egésznél, viszont ugyanolyan friss, és nagy darabokat is ki lehet fogni. Nos, annál is nagyobbak voltak, vettem tehát kicsivel több mint fél kilót, háromféle módon készítem el.



Na, és akkor még megláttam a zöldpaszulyt, hát persze, hogy vettem abból is.

Mázli, hogy szabadságon vagyok, és van három napon sütni-főzni. Meg az is szerencse, hogy érkezik DG barátosném a fiával, nekik sem kell éhezniük.

Krmpl a héten figyelmeztetett, hogy időnként úgy teszek, mintha egy hadsereget kellene ellátnom. Fogadkoztam, hogy ez többet nem fordul elő:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.