"A" recept: Baked Baileys & Dark Chocolate Cheesecake

Miután Krmpl vendégeskedett a Paszulyon, egyértelmű lett, hogy az Új-zélandi utamnak lesz egy jól meghatározott célja: "a" csokoládétorta receptjének megszerzése.

Nos, Aucklandben kiderült, hogy azt a tortát nem abban a kávézóban sütik, ahol Krmpl ette, és amikor arra jártunk, éppen nem volt áfonyás csokitorta. Természetesen, amikor Krmpl elmondta, hogy neki mennyire ízlett, a pincér srác azonnal mondta, hogy akkor rendel máskor is, de a kávézó nem esett útba, nem jártunk arra naponta. Sszóval végül elmaradt.

A csokis süteményeket persze teszteltük rendszeresen, nagyon melléfogni nem lehetett – azt hiszem kétszer bántam meg, hogy megvettem, túl édesek voltak számomra a kiválasztott desszertek. Süteményt ugyanis gyakorlatilag bárhol lehet enni: büfében, bárban, kávézóban, étteremben. (Kocsma nincs vagy mi nem találtunk olyan helyet, amit simán lekocsmázhattunk volna.) A chocolate mud cake-ek többsége nagyon fekete volt és finom. Csak miután Krmplnál a léc elég magasra volt állítva, egyiket sem neveztük ki a világ legfinomabb csokitortájának.

Wellingtonban, a Fidel’s-ben végül mindketten felnyögtünk, miután megkóstoltuk a desszertet, viszont annyira késő volt már, hogy a szakácsok elmentek, nem volt kitől elkérni a receptet. Pedig a gyönyör egyik megnyilvánulási formájával találkoztunk ott:)

Eltelt a három hét, és recept nélkül ugyan, de ötletekkel tele érkeztem haza. Tudtam már, miből kell kiindulni, és azt, hogy mit vár el Krmpl a tökéletes csokoládés süteménytől. Azt terveztem, hogy ezzel várom, kikísérletezem meglepetésként.

Aztán egyszer csak a következő levél érkezett tőle, és minden megoldódott:

megvan "A" recept!

- Baked Baileys & Dark Chocolate Cheesecake -
ez NEM az áfonyás, de még annál is finomabb - igen, van ilyen!

nagyon délre kellett érte utaznom, ide:


Akaroa - fotó : krumplib

ebben az étteremben találtam.


Bully Hayes - fotó: krumplib

teljesen véletlenül, már le is mondtam arról, hogy egyáltalán találok nyitva olyan éttermet, ahol pizzán kívül mást is adnak, és akkor kiderült, hogy nem csak hogy Akaroa-i (helyi) lazac van még - már ez is leírhatatlanul finom volt, hanem utána jött a desszert és miután elfogyasztottam, már nem tudtam megmondani, hogy mitől voltam jobban berúgva: a két pohár (kb. 3 dl) bortól, vagy a csokoládés cheesecake-től?!!!

Utána halkan, magamban, hogy csak a sirályok hallják, még vagy tíz-tizenöt percig mondogattam a mólón, hogy "ezt nem hiszem el!" (De aztán igen.)


A szakács munka közben - fotó: krumplib

Íme a recept:

Főzött Baileys-es, fekete csokoládés sajttorta
(Baked Baileys & Dark Chocolate Cheesecake)

hozzávalók és elkészítés:

alap
255 g darált keksz, jó minőségű, pl. chocolate chips cookie
60 g vaj
mixerrel összekeverni, majd
főzni 7 percig 180 fokon

töltelék
675 g (angolszász) krémsajt (cream cheese)
320 g (angolszász) tejföl (sour cream)
5 tojás
1 csésze (cup) cukor
összekeverni, szobahőmérsékleten, a tojásokat egymás után adni hozzá

csokoládékrém
500 g min. 70%-os csokoládé
60 g vaj
2 evőkanál kakaópor
egybeolvasztani, összekeverni

a tölteléket és a csokoládékrémet rakjuk össze, és ízlés szerint tegyünk hozzá Baileys-t (esetleg más szeszt, whiskey-t, konyakot, stb.)

az egészet gőz fölött (vízfürdőben), sütőben főzzük 60 percig 160 fokon

tálaláskor:
adagonként egy gombóc fagylalt
az elérhető legjobb minőségűből



Megjegyzések:
1. 28 cm-es tortaformában fér el kényelmesen, én 26 cm-ben sütöttem, a boltban azt találtam. Ez a mennyiség kisebb formából kifolyik!
2. A kekszes alap főzését nem tudtam értelmezni, ezért egyszerűen ledaráltam, az olvasztott vajjal összekevertem, és beledöngöltem a tortaforma aljába. Amíg a krémek készültek, a formát betettem hűtőbe. (Nyilván sütést értett a szakács ezalatt, de szerintem nem hiányzott a tortának.)
3. Másfél cup cukrot tettem a sajtkrémbe, így sem lett nagyon édes – Krmpl szerint az enyém, ha ez egyáltalán lehetséges, finomabb volt az eredetinél. És nyilvánvaló, ő egyáltalán nem elfogult:)
4. Nyolc evőkanál Baileys került bele.
5. Egy éjszaka érés jót tesz neki a hűtőben.
6. Az Új-Zélandi tejfölt (sour cream-et) 160 gr tejszín és 160 gr tejföl keverékével helyettesítettem.
7. A fehér krémből két merőkanálnyit külön tettem, mielőtt összekevertem volna a csokissal. Miután beleöntöttem a formába a tölteléket, a fehér krémmel (külön elég folyós!) márványoztam a torta tetejét. (Ráöntöttem, és kanállal lazán elkevertem)
8. A tortaformát, mielőtt a kekszes alapra ráöntöttem volna a krémet, alaposan bebugyoláltam alufóliába, hogy a vízfürdőben ne ázzon el a torta alja.
9. Szigorúan meleg vízbe mártott késsel lehet szépen szeletelni.
10. Az Aldi saját krémsajtja remek alapanyag a cheesecake-hez. Olcsóbb, mint a Philadelphia, ízben pedig gyakorlatilag nincs különbség a kettő között.
11. A csokoládékrémhez a csokoládét vízfürdőben olvasztjuk fel.
12. A tortát 16 felnőtt nem tudta megenni, főleg, hogy nagyjából mindenki belakmározott már. Ebből tényleg egy kis szelet elég! Persze másnap is jól jött, sőt kiderült, hogy két éjszakányi érés még jobbat tett neki.
13. A meglepetéstortát feva fotózta, de még nem volt ideje átküldeni a fotókat. Ahogy megkapom, felteszem azokat is. Addig a szakács tortájával illusztrálom a bejegyzést.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.