21
12/2017
1

Hússal töltött lepény sok órás utazáshoz

kicsiszendvics4.jpg

Utazunk haza, most úgy alakult, hogy vonattal. Régen vonatoztunk, szerintem csak abban az esetben éri meg, ha az embernek olyan dolga van, amit utazás közben is végezhet. A menetidő gyakorlatilag ugyanannyi, mint amikor megépült a vasútvonal. Az út se lett rövidebb, miért menne gyorsabban a vonat? Hét óra negyvenöt perc már csak elméletben romantikus.

Arról nem is beszélve, hogy a fűtés bármikor leállhat, különben sem szabályozható, vagy megfő az ember, vagy megfagy. Persze, ezt az utazóközönség nem egyemberként teszi, van akinek elviselhetetlenül melege van, mások majd megfagynak, kalauz legyen a talpán, aki kezelni tudja.

Ráadásul az út felét sötétben tesszük meg, pedig imádom, ahogy a szerelvény eléri a Sebes_körös völgyét, és halad mellette. A révi vízesésnél az ember érzi, hogy mindjárt otthon van, pedig onnan még közel három órát tart az út. Másik kedvenc útszakaszom a Bánffyhunyad utáni rész, egyik oldalon a Riszeg tető, másik oldalon belátni az egész völgyet. Legszívesebben leszállnék, és ott maradnék egy ideig. Egy kicsi, de mindenképpen meleg kunyhót képzelek el, amelyben bent ropog a tűz, kint hatalmas pelyhekben hull a hó. Talán még Krmplt is meggyőzném, hogy egy rövid ideig jó lenne ott nekünk:)

Szóval hosszú az út, persze, lehet olvasni, mozizni, beszélgetni, de a végére így is zsémbes lesz az ember. Egy dolog segíthet át a nehéz pillanatokon: a finom uzsonna.

Nálunk a klasszikusnak számító – vaj-sajt-sonka-paprika, vagy ezek kombinációja - nem játszik, izgalmasabb, finomabb ennivaló kell. Sokáig emeletes szendvicseket készítettem, amit tulajdonképpen lehetetlen kulturáltan megenni, de legalább ezerízű, finom. Ebből egy tonnával, mert vonatozás előtt még el szokott kapni egy érzés, miszerint pont az úton fogunk éhen halni.

Amióta rekonstruáltuk nagymama lapotya receptjét, annyival egyszerűsödött a helyzet, hogy töltött vastag palacsintát sütök. Nem biztos, hogy az kulturáltan ehető, de legalább amikor becsomagolom, még egyben van:)

A töltelék mindig attól függ, hogy éppen mi van itthon. Most például megvettem egy darab szűzérmét, amivel voltak terveim, amelyeket időközben újraterveztem. Így lett belőle töltelék, picit kínaira hangolva, de csak egy leheletnyit, mert figyelembe kellett vennem egyéb szempontokat is. Nevezhetjük nyugodtan alapreceptnek, amit egyéni ízlés alapján lehet tovább ízesíteni: fokhagymával, chilivel, más zöldségekkel, sültpaprikával, paradicsommal. Lehet olaszosra, vagy magyarosra is kanyarítani az ízeket.

Hozzávalók:

a töltelékhez:
60 dkg disznóhús (nálunk most sertésszűz)
10 cm-es póréhagyma
4 cm-es gyömbér
1 tk goji bogyó
1 jujuba (kínai datolya)
½ tk római kömény
1 nagy sárgarépa
10 dkg zeller
2 ek szójaszósz
kacsazsír

víz

A disznóhúst 4 cm-es szeletekre vágom. A gyömbért apróra reszelem, a póréhagymát szeletekre vágom. A felforrósított kacsazsíron körbepirítom a hússzeleteket, rádobom a pórét, gyömbért, goji bogyót, jujubát, megszórom a római köménnyel, picit sózom. Felöntöm kevés vízzel, és fedő alatt párolom. Amikor elfőtte a levét, mindig pótolom.

Közben megpucolom a sárgarépát és a zellert, lereszelem a reszelő nagy lyukán.

Amikor a hús már málik szét (kb. ½ óra), kiszedem egy tányérra, a mártással összekeverem a zöldségeket, ráöntöm a szójaszószt, és fedő alatt puhára párolom.

A húst közben szálaira szedem. Ha kész a zöldség, összekeverem a hússal.

 

a tésztához:
250 g liszt (nálam teljes kiőrlésű királybúza)
10 g élesztő
1 tk cukor
1+1,5-2,5 dl víz
1 tk só
olaj a sütéshez

A langyos vízben elkeverem a cukrot, belemorzsolom az élesztőt, és felfuttatom. Beleöntöm a lisztbe, elkezdem dagasztani. Kis adagokba öntök még hozzá annyi vizet, hogy elég puha tésztát kapjak. Olyat, amit kézzel is könnyű dagasztani. Annak is, aki amúgy nem szokott a kézzel dagasztáshoz.

Ha alaposan megdolgoztuk a tésztát, letakarva egy órát kelesztjük. Ezután egyforma részekre osztjuk a tésztát, egyenként gömböt formázunk, majd lisztezett deszkán kinyújtjuk kerekre. A kör felére halmozok a töltelékből, a másik felét ráhajtom, és kacsazsírban kisütöm.
 
 Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Paszuly facebook oldalát, itt megteheted. Instagramon is követhetsz.

A bejegyzés trackback címe:

https://egigeropaszuly.blog.hu/api/trackback/id/tr3513515777

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tulapruton 2018.01.03. 18:54:34

Kösz a receptet. Kis módosításokkal megcsináltam (darálthússal, és jujuba, goji kihagyásával, helyette feketebors). Finom lett. A reszelt zeller - hús párosítás egész jó, magamtól nem jutott volna eszembe. :-)