Aszalt paradicsomos tészta pugliai módra

Az olasz tészták receptjét tulajdonképpen tilos lenne szakácskönyvbe kényszeríteni, legalábbis pontosan megadott mennyiségű hozzávalókkal. Persze jó piaca van, naná, hogy megéri.

Így viszont pont az vész ki belőle, amit a mamma ad hozzá, az a csipetnyivel több bazsalikom, picivel kevesebb paradicsom. Vagyis az érzés. No, meg egy-két praktika, ami a szakácskönyvekben úgy jelenik meg, mintha csak egy-egy tésztánál alkalmaznák, holott az egy teljesen elterjedt. Gondolok például arra, hogy a megfőtt tészta főzőlevéből nagyon sok szószhoz löttyintenek egy merőkanálnyit mielőtt leszűrnék. Így egy egészen pikét szottyosabb lesz, pont annyival, hogy rácsodálkozzunk: mindent a recept szerint készítettünk, hogy lehet, hogy mégsem ugyanolyan?!

Nekem elég jó tanárom van, Gy családilag érintett, és ott tanulta meg ezeket Simonatól, Francescatól, no, meg persze az imádott nagynénjétől. Amikor találkozunk, hirtelen itthon is megnő  az elfogyasztott olasz ételek száma, hiszen négy átbeszélgetett napba bőven belefér pár recept is.

Ehhez a pugliai tésztához nem írok mennyiségeket, egyrészt nem mértem, másrészt a fentiek miatt. Nem nagyon lehet elrontani. Az biztos, hogy az olaszok sokkal kevesebb szószt tesznek a tésztára, ők valóban a pastat imádják, a többi csak körítés. Nem lényegtelen, de másodrangú:)

Ha minden hozzávaló van otthon, amire nálunk elég nagy esély van, fél óra alatt lehet tálalni. És akkor nem kell villámgyorsan vagdosni a hozzávalókat.

Hozzávalók:

hagyma (nem kell túl sok)
valamilyen paprika – pritamin, kaliforniai, vagy éppen tv – mondjuk személyenként egy fél
szárított paradicsom (mindegy, hogy olajos, vagy sem, viszont az olaj mennyiségét ehhez kell igazítani)
fokhagyma – annyi, hogy azért lehessen kicsit érezni
fekete olívabogyó – nem árt, ha minőségi. Egy maréknyi négy emberre – kb
chili – ízlés szerint
olívaolaj 1-1,5 dl
só
parmezán
tészta – penne, spagetti, fusilli

A hozzávalókat felaprítjuk tetszés szerinti formákra. Az olajat felforrósítjuk, rádobunk mindent, és időnként megkevergetve puhára dinszteljük.

Közben a tésztát al dentere főzzük. Ha kész, a főzőlevéből öntünk egy merőkanálnyit a szószhoz. A tésztát leszűrjük. Összekeverjük a szósszal, és azonnal tálaljuk. Parmezánt kínálunk mellé.

Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Paszuly facebook oldalát, itt megteheted. Instagramon is követhetsz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.