03
03/2017
16

Miért ölöm meg a pillangókat?

elefantok2_k.jpgFotó: Domonyai András

Domonyai András Kenyában farmer, szubszaharai agrárfejlesztéssel és ehető növények kutatásával foglalkozik. A háttérből figyeli, hogy a világ fejlettebb feléből hogyan szeretnénk megmenteni a földet, az erdőket. Majd megszólal, és elmondja, hogy a folyamatok, a valóságban sokkal bonyolultabbak. Ezeket nem lehet megoldani Brüsszel tárgyalótermeiből, a segélyszervezetek mindig-tök-új terepjáróiból, de a lelkes  környezetvédők loft irodáiból sem látszanak a maguk teljes valójában.

Jól hangzik a környezetvédelem, de ha emberek halnak meg azért, mert nincs mit enniük, nincs esélyük eljutni orvoshoz, fillérekért dolgoztatják a gyerekeket, akkor teljesen más megvilágításba kerül az egész kérdéskör.

Olvassátok el András írását, beszélgessünk a témáról. Arról, miért gondoljuk azt, hogy csak nekünk jár a jó. 

foldmunka2_k.jpgFotó: Domonyai András

Bevezetés a superdarwinizmusba - Domonyai András vendégposztja

Már közel fél éve dolgoztunk dél Kenyában a Taita hegységben, egy kertet építettünk a világ végén, a legközelebbi várostól 2 óra autóútra. Egy viszonylag komfortos szállást kaptunk, a helyi olcsótéglás, vagy agyagkunyhós lakhatást nem kellett megtapasztalni, de az esővízben fürdéstől és a vacak, olcsó “BeztKvality” szappanoktól soha nem lettünk tisztábbak, mindig éreztük a vörös porral kevert izzadságot, éreztük, hogy a felszaporodó kórokozók alig várják, hogy lyukat üssenek a csatakos bőrön. Egy nap meglátogatott néhány magyar ismerős, és igazi, semmi természetes dolgot nem tartalmazó, adalékokkal dúsított tusfürdőkkel leptek meg. Mennyei érzés volt. Újra tisztának, frissnek, illatosnak, egészségesnek éreztem magam, a víz, mint minden afrikai háztartásban, tisztítatlanul folyt egy víznyelő felé. A bőröm biológiája és kémiája újra olyan volt, ahogy én szeretem. Még a következő fél évre beosztottam a csodaszert, és néhány naponta cseppenként elhasználtam.

Igen, tudom, használhattam volna valamilyen helyi láva bőr-dörzskövet, forralhattam volna  több órás munkával valami gyógynövényes fürdővizet, hiszen pont termeltünk is néhány fajtát...de bevallom, hatalmas, örömteli sóhajjal álltam a zuhany alatt, amikor éreztem, hogy a peroxidok, és egyéb furcsa nevű vegyületek lemosták a szennyet, koszt, kórokozót rólam, és mindehhez csak egy tubust kellett megnyomnom. írtam is Ökoanyunak, “Te Réka, ez nagyon jó..”. Réka bizony elmés lány, azt mondta érti, de törekedni kell, ahol csak lehet védeni kell a természetet. De… bizony, ki lettem elégítve, rendkívül jól éreztem magam.

termesztokosar_k.jpgFotó: Domonyai András

Más. A hegységtől nem messze, a Tsavo síkságon a 2017-es aszálykor elkezdték itatni az állatokat. A világsajtót bejárta a hír a hős kamionosról, aki vizet hord több órát vezetve az állatoknak. Itt mindenhová több órát kell vezetni. A sokszor évekig csontszáraz Namíbiában dolgozó magyar wildlife ranger kolléga pedig máris jelezte, hogy ez rendkívül rossz ötlet, mert az állat addig marad, ameddig víz ÉS élelem van. Az aszályvándorlást akkor kezdi, amikor a víz elfogy. A jószándékon túl azért is itatnak, mert a lelkes turista fényképezni akar, izgatottan sikongatni, amikor meglátja vadon az első kafferbivalyt. Megjegyzem, ez tényleg hatalmas, életre szóló élmény, elég sokat is szoktak fizetni érte.

A Tsavotól délkeletre, a mesés kenyai óceán partmenti régiójában avokádót ültetünk, ehhez írtjuk a bozótot, a Kilifi hegyek között megbúvó kis patakos esőerdő foltot tisztítjuk. A munkásainknak a helyben tisztességes, napi 3 dollárt fizetünk. És mindenki boldog. Az avokádó kereslete a világpiacon döbbenetesen megnőtt, nincs az a leszedett gyümölcs, amit ne lehetne eladni. A talajt kézi erővel műveljük, igyekszünk a természetes növényzet foltjait meghagyni, de permetezünk, nem keveset, öntözni is szoktunk. A velünk dolgozó Giriamáknál évekig alig volt munka, havi 10-30 dollárokból tengődtek, most pénz áll a házhoz, újra elkezdi fizetni az iskolát, ha beteg lesz a gyerek, nem a helyi kuruzslóhoz megy, hanem a drágább mombasai kórházba. Vizet kell használnunk a paradicsomhoz, dinnyéhez is, kártevő is van rendesen. Kis napraforgó és vadgazos foltokat hagyunk, rovarlegelőket telepítünk, szóval, én tényleg törekszem. De mit nem adnék, ha lenne olyan GMO paradicsom, amit nem kell öntözni, vagy olyan dinnye, amit nem támad a könyörtelen természet megannyi kártevője. Ja, tudtad? A kukorica amerikai, nélküle most nem tudjuk mivel tudnánk etetni az emberiséget, a banán sem létezik a természetben, a paradicsom hatalmas hozamát is gondos gazdáknak, majd okos kutatóknak köszönhetjük, a vad fajták csak bemutatóra jók. A remek hazai blog, Erdőkóstoló kiválóan bemutatja, mit ehettek az emberek 1492 előtt. Esélytelen lenne 500 millió embert etetni azokkal a növényekkel most.

gyerekek_k.jpgFotó: Domonyai András

Azt gondolom, a kedves olvasó kezdi érteni, kapisgálni miről beszélek.

Az internet és a közösségi média megjelenésével boldog-boldogtalan a legkülönbözőbb rész-információkhoz jut hozzá, sajnálkozó, dühös, számonkérő cikkek jelennek meg a szemünk előtt, amelyek a zöldgazdaságról, pálmaolajról, alacsony bérekről, gonosz vegyszerekről, gonosz kapitalistákról papolnak. Népszerűségük megtévesztett tömegeket hagy maga után, akik a részinformációkon pörögve növényvédőszerbe fojtanának minden farmert, aki megöli a pillangókat.

A folyamatok, mint az lenni szokott, sokkal bonyolultabbak, és sem Brüsszel légkondis-pogácsás tárgyalótermeiben, sem a nagyon nagy segélyszervezetek mindig-tök-új terepjáróiban, sem a lelkes német, angol, francia fiatalok izgalmasan berendezett loft irodáiban nem látszanak tökéletesen.

Azt akarod, hogy ne haljanak meg az emberek? Vegyszert fogok használni, hogy terményt és fizetést tudjak adni nekik. Legyek BIO termelő? Afrikában ez szinte lehetetlen, de jó, rendben, 30-70%-kal bővítenem kell a termőterületet hozzá. Azt akarod ne vágjak ki fákat...? Mondd el mit szeretnél, kérlek, sötétzöld, érzékeny barátom. Honnan származik a cement a házad falában? Ott termett? A réz és alumínium vezetékek millió méterei, amelyek vezetik az áramodat és behálózzák Európát? Az afrikai a vályogkunyhóját a helyi vörös földből építi, amit a kertje végében talál, a mobilját egy helyi generátoros tölti fel, hetente egyszer. Miből van utad, járdád, mobilod, számítógéped? Tömegközlekedés? Hogy ne két napba teljen gyalog átmenni Zuglóból Budára, vagy két hétbe, amíg felérsz Bajáról Bécsbe. Beveszel egyetlen gyógyszert is, ha beteg vagy? A kórházban mivel fertőtlenítik a szikét egy rutinműtéthez, hogy ne halj meg, limonádéval? Azt a vegyszert, és a gyógyszert se gyártsuk, ne kutassuk akkor? Tehát te beveszel gyógyszert, de a növényt, ha beteg, ne permetezzük? Miért?

kukorica_k.jpgFotó: Domonyai András

A mobilodhoz a fémeket a most még az utolsó földi édenkert Kongóban, a Rwandai határ dzsungeleiben és Kína koszos bányáiban túrják elő. Igen, napi 1 dollárért, mert az több mint a semmi. Mindezt úgy, hogy azon a senki földjén névtelen milíciák háborúznak, és a “Krisztus katonái” habókos terrorszervezet százezrek életét veszélyezteti naponta. Iszlám terrorizmus? Nem vagy kicsit megtévesztve csillagom? A telód azért olyan olcsó, mert a kelet-kongói háborús helyzet miatt, nincs világpiaci ár, és fillérekért adják el kikotort fémet. Erről tudtál?

Yemenben esik a legtöbb eső az egész arab félszigeten, a magyar átlag négyszerese és Dél-Szudánban évente háromszor lehet aratni, mégis 30 év óta először adnak ki vörös riasztást, hogy milliók halnak éhen, ez kinek a felelőssége, melyik ember, milyen mulasztása? Érdekel? Vagy ez legyen superdarwin folyamat? Ha nem tudja megoldani, haljon meg?

viz_k.jpg

Fotó: Domonyai András

Ok, azt mondod ne bányásszon, ne termeljen ki fát az ember, hanem éljen a dzsungelből mint az ősei(nk). Na igen, de van gyógyszer, születésszabályozás, oltás, orvos, ha kevés is. Tehát nem hal meg. Magyarán nem öt embert kell eltartania a dzsungelnek, hanem ötezret. Azt sem tudod, hol a kongói dzsungel, és beleszólsz? Tehát, hogy ne haljon éhen, neked fog bányászni, szőni, varrni dolgozni a helyben szokásos bérért az ismeretlen fekete ember. Te meg nagy fehér öntudattal elmondod, mi a jó?  Hogy miért ott termeltet  és vásárol fel gyémántot, aranyat, tantált és uránt a gonosz, nemzetközi multi ördög néhány dollárért? Mondd el kérlek, Te melyik percdíjat választod?

Európa kényelmes karosszékből szemlélve próbálja védeni a Föld többi részét. Értem a jószándékot. Európa az 1200-as években 70%-ban erdőség volt. Vissza akarunk térni oda? Tényleg azt gondolja bárki komolyan, hogy az egész Föld vidám faluközösségek rendszerével környezettudatosan el tudná tartani magát? Ma, most, már 2017-ben? Ne vicceljünk.

Európa nagyjából normális életszínvonalat biztosít a polgárainak, és Európán most az un. Nyugati civilizációt értem, Melbourne-től Moszkváig, Krakkótól Torontóig.

A nemzetközi világgazdaság folyamatai a keresleten alapulnak, a hatékonyságon és a vásárló, megrendelő igényein, az egyre nagyobb jóléten és kényelmen. Az egészségügy fejlődése az elmúlt 70 évben robbanásszerű népességnövekedéshez vezetett. A globális világgazdaság folyamatai mégis úgy alakultak, hogy az általános jóléti mutatók, a szegénység jelentősen csökkent az elmúlt 30 évben, a hatalmas embertömeg ellenére. A termelési hatékonyság, az innováció, a technológia és a logisztikai fejlődése tette ezt lehetővé. A gyár, gyártás, hogy hatékony és olcsó legyen, technikát és technológiát igényel, fémet, áramot, embert. Az ember fizetést kap és avokádót vesz, a rengeteg  pénzkereső ember elkezd rengeteg olcsó szappant venni, amibe rengeteg pálmaolaj kell. Műanyag palackban veszi az olcsó cukros vizeket, mert a műanyag olcsó, a cukor és a mesterséges édesítőszer olcsó.

arnyek_k.jpg

Fotó: Domonyai András

Üvegpalackban is vehetne mangólevet. Nincs annyi mangó a földön/kivágjuk a dzsungelt és mangót termelünk. Áramot is szeretne, amihez a fenséges Kongó folyón építenek gigantikus erőművet. Kenya csendes vulkánjait fúrják meg, hogy földhővel áramot termeljenek. A kietlen Turkana sivatagba 500 szélturbinát telepítenek, a lapátokat közúton szállítják egyesével a Mombasai kikötőből onnan 1100 kilométerre.

Amiről írok mindez, pénz, bánya, út, hajó, fizetés, élelem, szállás, üzleti terv, bevétel, kiadás, megtérülés végtelen kapcsolatai. Minden egyes folyamattal bele kell marnunk itt is a Föld szövetébe, ahogy az északi féltekén az ember már megtette. Rombolnunk kell a természetet, hogy az ember, és minden ember egyre inkább emberhez méltó körülmények között élhessen. Mondd, te hol vágnád el a láncot, hogy ne essen szét az egész?

Ha tetszett a bejegyzés, és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a Paszuly facebook oldalát, itt megteheted. Instagramon is követhetsz.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

A bejegyzés trackback címe:

http://egigeropaszuly.blog.hu/api/trackback/id/tr4512308119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fordulo_bogyo 2017.03.04. 06:35:30

Elgondolkoztato iras, koszonet erte.

bontottcsirke 2017.03.04. 08:45:57

Nem kell szaporodnia az embernek és akkor meg van oldva. A dolog nem úgy működik, hogy az ember a természet felett, hanem az ember a természettel szimbiózisban.

gonoszkisterroristadughagyma 2017.03.04. 16:58:41

Sokan vagyunk..... és a világ bonyolult...,
De fura
:)

mioporfeszosz 2017.03.04. 17:00:04

Az emberi természet sosem fog megváltozni, szimbiózisban utoljára az ősember élt, akit néha eltaposott a mamut és elevenen felfalt a kardfogú, mert ez a természet valódi rendje. Élet és halál körforgása, mindennapos küzdelem az életbenmaradásért, lassú evolúció melyben a fajok ugyanezért versenyeznek.
Az emberrel megtört ez a recept, mert az eszünkkel megoldottuk, hogy ne 0-24 minden miliszekundum az életbenmaradásról szóljon, újabb gondolkodni használható időt, és újabb lehetőségeket szült. Így fejlődött ki és jött létre minden, amit civilizációnak nevezünk.
Az alapkésztetéseink máig változatlanok, lehet a fejlett jóléti államokban nagy bölcsességben, humanizmusban egy bizonyos fokú "egyenlőségben" élünk, de ez valójában annak a terméke, hogy a gazdaság globális, a társadalom pedig nem.
Most nem 10 utcányira robotol egyetlen szakadt cipőben és egyetlen rossz ruhában egy éhenkórász szerencsétlen a túlélésért egy büdös gyárban, amig mi jó kapitalistaként elfordítjuk a fejünket, hanem 15 meg 25 ezer kilométerre.
A recept ugyanaz, csak amig a kapitalizmus kezdetein szézezres elitek éltek jó életet európában milliók nyomorán, most milliós, százmilliós országok élnek milliárd embernyi nyomortyanyák hasznán.
Egyre valószinűbb, hogy hamarosan globálisan megtörténik az újrarendeződés, forradalom, lázadás is, ami a történelemben többször, néha népvándorlásnak, néha birodalom bukásnak, néha csak forradalomnak vagy lázadásnak hívták.
A folyamat elindult, természetesen a világrend és a birodalom ellenáll, mint mindig a történelemben, amig tud.
De ahol embermilliárdok élete egy értéktelen mécsesláng, vele szemben pedig dőzsölő 100milliók bornírt álszent szövege áll, előbbutóbb ugyis megtörténik az, ami pedig kataszztrófa lesz, az elmult 200év minden vívmányát és lehetőségét fogja rombadönteni.
De jele sincsen, hogy egyáltalán nemhogy sikerülne, próbálnánk átalakítani a globális gazdaságot, márpedig anélkül ugyanez megy tovább és tovább.
A természetvédelem kérdése pedig egy felemás kérdés, ugyanis a természet köszöni majd megvédi magát, a földnek és az ökoszférának teljesen midnegy, ha újabb millió évre sivatagbolygó lesz, vagy új jégkorszak, akármi. Ha kihal a fajok 98%-a, majd lesz uj faj, ha a körülmények megint megfelelőek.
Az élet is változatosabb és szívósabb, mint jelenlegi nagy eszünkkel képzeljük, az ember földtörténeti szempontbol egy ezredmásodperce sem létezik.
Igazábol a természetvédelemmel is magunkat védjük, csak éppen nem tul sikeresen, a természet törvényei ugyanis továbbra is felettünk állnak, még csak nem is teljesen értjük őket.
Márpedig a beszélő majdom juthatott akármilyen messzire, és hiheti magát akármilyen kiemelkedőnek, még ma is képtelen globálisan irányítani és megfelelően használni egyetlen bolygót, sőt még saját társadalmait és ősi késztetéseit sem.

biobender 2017.03.04. 17:00:31

Gratulalok! A kornyezetvedelem sajnos egyre inkabb a jollakott feher kozeposztaly hobbijava valik es elkepeszto cinizmussal felejtkeznek el az erintettek nagy reszerol : lasd itt is a " ne szaporodjanak" megjegyzest.

MEDVE1978 2017.03.04. 20:18:08

Bizony, bizony szaporodási ráta. Mi is a probléma? Nézzük meg mi volt Afrikában évezredekig. Átlagéletkor 30 év, gyakori betegségek, háborúk, éhínségek, magas gyermekhalandóság. Mi a közös? Mind csökkenti a népességet vagy szinten tartja. Mi is most a helyzet? A betegségekre, gyermekhalandóságra rengeteg gyógyszer van, a génmódosított vagy nemesített élelmiszerek termesztése miatt jóval több a kaja, kevesebb az éhínség. Ha mégis van éhínség, akkor jönnek a segélyszervezetek és segítenek az embereken. Háborúk? Továbbra is vannak, de már vannak békefenntartók stb. A hatás, megduplázódik az átlagéletkor, több gyerek él túl, népességrobbanás a következmény. Az eddigi környezetnek a népesség dupláját, tripláját, sokszorosát kellene ellátnia ugyanúgy vízzel, élelemmel, lakhatással, egyre jobb életkörülményekkel. Ez természetesen nem vagy csak nehezen tud megvalósulni.
Az emberi szokások viszont nem nagyon változnak olyan gyorsan. Ha hetente egyszer töltheted fel a mobilodat és még mindig csak a TV, a rádió és mondjuk egy rossz minőségű, néha működő PC az osztályrészed, akkor is szórakozást keresel. Ez elég gyakran szexuális természetű, jól összhangban azzal, hogy kulturálisan a sok gyerek erénynek számít. Az afrikai még mindig ugyanannyit kefél, mint 100 éve, csak akkor élt átlagosan 25 évet, ma meg él 50-et, gyereke pedig majdnem ugyanannyi születik.

Nincs tehát korlát a népesség előtt, az erőforrások elfogynak, valahogy le kell vezetni a feszültséget. Ebből lesznek a diktatúrák, a háborúk, de a tömeges vándorlások és a védett állatok, esőerdők kiirtása is (hiszen szükség van az erőforrásokra a túléléshez).

Az afrikai és arab népességrobbanások az okai a mostani "menekültválságoknak" is, hiszen ha a donorországok népességi szintje változatlan maradna, nem fogynának az erőforrások ilyen gyorsan és kevesebb lenne a háború.

Az egyedüli értelmes és humanista megoldás a népességnövekedés visszafogása, a születésszabályozás. Erre az esély azonban jelenleg igen csekély.
Jóval esélyesebb, hogy az inhumánus megoldások, a polgárháborúk és háborúk, valamint esetleges új betegségek kipattanása lesz a következmény.

Melampo 2017.03.04. 20:19:07

"A nemzetközi világgazdaság folyamatai a keresleten alapulnak, a hatékonyságon és a vásárló, megrendelő igényein, az egyre nagyobb jóléten és kényelmen."
A cikk szellemes és olvasmányos, jópofa.
Kár, hogy az alapja az idézett mondat alapvetően hülyeség.

tavaszkisasszony 2017.03.04. 20:19:43

@bontottcsirke: és csak a többiek ne szaporodjanak, vagy magadon kezdenéd? ne vedd személyesnek de elég súlyos kijelentés ez.

leopolderika 2017.03.05. 20:07:01

facebookon érkezett komment:
A pillangód lesz a szemfedőd
(válasz Domonyai Andrásnak)

Mielőtt bárki azt gondolná, gyorsan kijelentem: talán több mindenben egyetértünk, mint amiben különbözünk. És ezt a mai kávémat szürcsölve is elmondtam a telefonban, miközben tisztább volt a hangod Kenyából, mintha a Majort hívtam volna. Nem ér tehát felkészületlenül a válaszom.

Azt mondod alkalmazkodsz a kereslethez, a helyi viszonyokhoz, a behurcolt kártevőkhöz. Állítod, ha nem használnál növényvédő szert, a termés 80%-a odalenne. Megértem. Ahogyan azt is, hogy az embereknek munkát kell adnod, hogy ehessenek, és mindaddig, míg itt, Európában télen is kell a paradicsom, addig a rendszer marad. Hogy ehhez irtanod kell az erdőt és ezzel odavész néhány pillangó is...

Én azonban nem kertész vagyok, András, és ennek az egyre gyorsuló, örvénylő rendszernek mindinkább a kockázatait látom. Az egészségügyi kárait, az emberi veszteségeit. Azokat a betegeket, akik a 3 dolláros órabérért megtermelt, vegyszerezett paradicsomot - egészséges élelem gyanánt - fogyasztják és gyűjtik össze szervezetükben a mérget. Avokádót vesznek növekvő mennyiségben, mert az gyógyítja még a lelki sérvet és az öröklött fülcimpa-hullást is, miközben le nem hajolnának a helyben termő gyógynövényekért.

Összetennéd a kezed, ha GMO paradicsomot termeszthetnél? Áldom a sorsot, hogy még nem teszed. Épp eleget küzdünk az egyre több ismeretlen eredetű és egymás tüneteit keresztbe lefedő betegségekkel, melyeket az élelmiszeripar hozott el nekünk, nincs szükségünk újabb emberkísérletekre. Olyanokra meg különösen nem, melyek következményeit majd csak az unokáinkban lehet kimutatni, de csak a dédunokáink fogják tanulni az orvosi egyetemen.

Szeretném, ha Monjardin-el ki tudnátok kísérletezni egy ellenálló paradicsom vagy dinnye fajtát. Keresztezéssel! És nem úgy, hogy állati vagy bakteriális DNS-t ültetnének a növénybe. Én ma már azt gondolom, hogy nincs szükségünk glifozát-tűrő növényekre, mert glifozátra sincs. Nincsenek gyorsan kiürülő, veszélytelen mérgek. Ahogy kedves gyilkosok sem. Valahogy berzenkedek a gondolattól, hogy a vastagbelem a bal csípőlapátom felett érje el a külvilágot. Bár kétség kívül praktikus, ha a pesti nyilvános wc-k számát veszem alapul.

Meg kell értetni az emberekkel, hogy a porból készített valami nem étel, a vegyszermaradványokat tartalmazó izé nem táplálék...és a GMO nem játék! Értésükre kell adni, hogy azonos tömegű, különböző beltartalmi értékű élelmiszerekből azt kell választani, ami tápanyagot, vitamint, nyomelemeket tartalmaz. Amiből sokszor harmadannyi is elég, ami nem puffaszt vagy tölt ki teljesen, de laktat és - talán nem értesz egyet - gyógyít is. Oktatás kell. Tudom, nem jó helyre születtem.

És akkor nem 3 dollár lesz Kenyában sem a bér. Akkor készterméket állíthatsz elő, aminél nem kell trükközni az eltarthatósággal, csökkentheted a kockázatodat és koncentrálhatsz a nemesítésre. Hogy ez 15.000 dollárt (4,5 millió forint) emésztene fel? Az valóban sok pénz erre. Két ülőhely az épülő Puskásban. És néhány vastagbélműtét költsége.

Hát, nem tudom... De szurkolok!

Baráti üdvözlettel,
Dr. Patay Gábor"

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.03.06. 14:01:49

@leopolderika:
És láthatóan nem is biológus...

Egyrészről, a keresztezéses nemesítésnek korlátai vannak. Nem biztos, hogy a kívánt cél egyáltalán elérhető vele. Amellett, hogy igen lassú és költséges is. Évtizedeken át kell tenyésztened, szűrnöd és válogatnod, hogy kihozzál valamit. Valamit, mert célozni nem igazán lehet.
Másrészről, vannak gyorsan kiürülő, veszélytelen mérgek pl. a koffein. Azt a növény a rovarok ellen termeli, csak az emberre másként hat, ezért az ember szándékosan fogyasztja. Persze, azon lehetne rugózni, hogy azt is túl lehet adagolni, de ez még a vízre és oxigénre is igaz.
Harmadrészről, kész tényként kezeli, hogy a modern élelmiszeripar okozza a civilizációs betegségeket, holott ez ennél sokkal-sokkal komplexebb.
Például kezdeném azzal, hogy a modern élelmiszeripar nélkül ma tudna ennyi ember élni egyáltalán. Egy magyar ember egy évben megeszik 25 kg sertéshúst. Minden kiló sertéshúshoz cirka 5kg kukoricát kell megtermelni. Azaz Magyarország évente 125 ezer tonna kukoricát használ el csak sertéshús formájában... A modern mezőgazdaság tudja a 10 tonna per hektár hozamot, de klasszikus fajtákkal, ökrökkel stb. még a felet se tudná.
Illetve, hogy a modern ember életében nem egyedül a táplálkozás változott meg, hanem nagyon sok minden más is. Nem csak feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk, de többet is eszünk, kevesebbet mozgunk, többet stresszelünk, később fekszünk stb.
Illetve, hogy bár a rákos esetek száma a fejlett világban magas, de kevesen gondolnak bele, hogy ez egyfajta luxus. Egyrészről, a jobb egészségügy miatt a tényleges esetek nagyobb százalékát ismerjük. Másrészről, ahhoz, hogy valaki rákos lehessen szükséges feltétel, hogy előtte ne haljon meg valami másban. Aki meghal maláriában, vagy sárgalázban, azt nem fogják rákkal diagnosztizálni...

Szabolcs Alb 2017.03.06. 14:02:42

Ha nekik jobb lesz az eletkorulmenyuk, nekunk rosszabb. Ameddig amerika es a fejlett nyugat eletszinvonalanak elerese lesz a celjuk addig nem sok valtozas varhato, ennek fejebe még mi is elhitetjuk velük ennek elerhetősegét, de legalabbis vagyat keltunk bennük ennek eleresere. Mindekozben kizsakmanyoljuk őket. Majd nehany jolelku ember odamegy es megprobal segiteni. Ez sajnos nem fog valtozni amig beken nem hagyjuk őket es ra nem jonnek hogy a legnagyobb biztonsag ha van mit enned es van földed ahonnan van mit enned. Es akkor talan majd szepen kikergetnek minket onnan, de ez is csak egy utopisztikus gondolat. Van alternativ vagyszermwntws megoldas, permakulturanak hivjak, nem rögtön nagy hozamot hoz de hosszu tavon ez az egyetlen ami elelmezesi biztonsagot ad es fenntarthato. Javaslom hogy ha meg nem hallottal rola, olvasd el Bill Mollison könyvét (The permaculture design manual).
Akkor tudunk legjobban segiteni rajtuk ha megtanitjuk őket önellátónak és önfentartónak lenni. És persze ha mindennek megfizetjük a rendes árát... :) mindazonalatal tisztelet azert amit teszel!

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2017.03.13. 07:35:54

@Szabolcs Alb: a permakultúra az nagyon jó, de egyszerűen nem alkalmazható a jelenlegi fejlett országok népsűrűsége mellett, illetve a városok ellátására sem alkalmas, városok nélkül meg nem annyira tud működni jelenleg a civilizációnk.

képzelj el egy csak permakultúrát alkalmazó országot, mindenki elvan, de a nyúlfiókért kosár almát cseregazdaságból hogy áll össze pl. egy gát, vagy híd építése? biztos nem szép látvány a vasút, koszos is, de tényleg 1 hónapos út legyen a gyereket elvinni a nagyszülőkhöz, meg vissza?

vagy tényleg mondjunk le mindenről, amit a civilizáció adott? védőoltás, antibiotikum, mri, defibrillátor, számítógép mehet a levesbe?

VT 135 2017.03.21. 12:07:18

A cikkíró semmit nem ért abból a rendszerből, amelyben ma az emberiség létezik...már nem sokáig...értem én, h ott helyben mások a meglátások és abban is igaza van, h a nyugaton divatos környezetvédelem sehová sem vezet - csak éppen pont ugyanazért, amiért ő is masszívan téved: mert ők sem hajlandóak rendszerszinten gondolkozni, leragadnak egy-egy területen. Ez olyan, mintha a Titanic-on elkezdenénk vödörrel kimerni a vizet.
Viszont az a helyzet, h ha így folytatjuk, mindannyian elpusztulunk. Afrikában és a "fejlett" területeken egyaránt.