Mézes borecetben marinált szőlő. Miért éppen borecet?

Fotó: Krumpli Béla

Miért éppen borecet, honnan az ismeretség? - tették fel nekem többen is a kérdést a Mindszent Havi Mulatságon, ahol a manufaktúra udvarán kínáltunk borecetes falatkákat.

Tokaj környékén nyaraltunk, biciklivel jártuk be a környéket. Krmpl fedezte fel a manufaktúrát jelző táblát, valahogy természetes volt, hogy benézünk Csengéékhez, miután idén tavasszal egy akciójuk kapcsán váltottunk néhány levelet.

Anita fogadott, megmutatta a helyiséget, ahol az ecet készül, megnézhettem az ecetbaktériumokat, láttam anyaecetet, csupa izgalmas, számomra ismeretlen dolgot. Kiderült például, hogy Magyarországon csak ott készül borból ecet, a többi petróleumszármazék. Közben megérkeztek Csengéék, elbeszélgettünk, megkóstoltuk a legújabb boreceteket, majd eljöttünk.

Engem azonban valami megfogott, nem hagyott nyugodni. Egyrészt éreztem a borecetek közötti különbséget! Sőt, finomak voltak ezek a borecetek. Én, aki évekig nem is használtam ecetet, kértem még az aszúból készültből, mert az igazán nagyon ízlett. Egy olyan dologról is kiderült, hogy finom, ha minőségi alapanyagokból gyártják, amit addig elintéztem annyival, hogy hát savanyú és kész.

Másrészt az egy dolog, hogy én rajongok például a hüllőkért, pókokért, bogarakért, de Anita az ecetbaktériumokról beszélt úgy, mint a kis dédelgetett kedvenceiről. Egy év alatt összenőttek: tudja, hogy mi kell nekik a fejlődéshez, hogy miért lassulnak be, és mi kell ahhoz, hogy jól érezzék magukat. Kiderült, hogy összefüggés van a fejlődésük és a holdállás között, illetve érzik azt is, hogy mikor van tél, és mikor köszönt be a tavasz. Engem már az ilyesmivel is le lehet venni a lábamról, ráadásul itt csupa lelkes emberrel találkoztam, akik kitaláltak valamit, és megvalósították az álmaikat. Formanek Ferivel, aki a lányának szeretett volna élhető munkahelyet. Csengével, aki az egészet vezeti, és Anitával, aki az eceteket kikísérletezi.

Mindig örülök, hogy egyre több olyan emberrel találkozom, aki szenvedéllyel készít valamilyen terméket. Ilyenkor azt érzem, muszáj világgá kürtölnöm, hogy kincset találtam, megírtam tehát a cikket, Csengékkel egyre többet beszélgettünk, találkoztunk Kolozsváron, Budapesten, majd egyszer csak megkértek, készítsek néhány borecetes ételt, amit a mulatságon lehet kínálni. Izgalmas időszak következett sok ötleteléssel, kísérlettel, aminek az eredménye lett az az öt étel, amit az Ecetház udvarán kínáltunk szombaton.

Fotó: Krumpli Béla

Így kerültünk tehát a manufaktúra udvarára a falatkák, a világ legjobb marketingese, azaz Krmpl, meg én. Egyszerűen nagyon jó érzés olyasmiben részt venni, amit szívvel-lélekkel csinálnak:)

A falatkák idén bejöttek nekünk, most észre se vettem, és egy újabb menü állt össze. Amikor az egészet kitaláltam, nem gondolkodtam ajánlott sorrenden, az csak akkor alakult ki, amikor a tányérra raktuk a falatokat. A szőlős lett az első, ezen érződött a legintenzívebben a borecet, ezt konkrétan ecetben áztattam. Hiszen ha már jó pár éve készítek gyümölcsös eceteket, és azok nagyon finomak, akkor működnie kell az ecetes gyümölcsnek is. Gondoltam én, és beleszórtam a Borecet manufaktúra legújabb mézes borecetébe egy marék szőlőt. Hagytam érlelődni négy hetet, majd megkóstoltam.

Mondanom sem kell, nagyon finom lett. Csak úgy magában is, de előételként is lehet kínálni, sajttal, kenyérrel, vagy különböző sültek mellé. Nyilván teljesen más ízvilág, de ahogy az ember néha bekap egy-egy olajbogyót, ugyanúgy rá lehet szokni erre is. Lehet kísérletezni, hogy a furmintból, vagy a muskotályból készült borecettel finomabb-e, én nem tudtam eldönteni.

Az öt falatka közül számomra ez volt a legkérdésesebb. Nekem ízlett, azzal nem volt baj, de nagyon kíváncsi voltam, hogyan fogadják majd, nem lesz-e túlságosan ecetes. Végül azért kínáltam mádi sajttal és kenyérrel, hogy picit tompítsák a savanyúságát. Egyik kedvence lett a kóstolóknak, akiknek nagyon köszönöm a nyitottságot, amikkel a falatkákat fogadták, meg a sok-sok elismerést, amit nem sajnáltak tőlünk.

Hozzávalók:

1 fürt szőlő
1-1,5 dl mézes tokaji borecet
1-1,5 tk méz
2 szegfűszeg
1 darabka fahéj
kevés őrölt szerecsendió

A borecetet felforralom a mézzel és a fűszerekkel, majd hagyom hűlni. A szőlőt megmosom, leszemelem, és egy üvegbe teszem. Ráöntöm a kihűlt fűszeres ecetet, és a kamra sötétebbik felében érlelem 3-4 hétig.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.